irodalom / könyv

Mohácsi Árpád Portugál tenger címmel megjelentetett Pessoa-válogatása nem az évtizedek óta folyó, a portugál költő jobb megismertetését szolgáló munkához szeretne hozzájárulni, hogy az esetleges hiányokat pótolva, a hibákat kijavítgatva szolgálja ennek a kivételes költői műnek a minél teljesebb magyarországi ismertségét, hanem árnyékbokszolást folytatva fel akarja forgatni az eddigi hagyományokat, s ki tudja miért, elégtételt akar venni.

Habár Pedro Juan Gutiérrez volt fagyiárus, katona, kétkezi munkás, jól ismeri a kurvák és tengerészek világát - mégis, Havanna legalja, mocska és erkölcsi fertője hozzáférhetetlen marad az olvasó számára. Mi lehet hát a baj a regénnyel?

Douglas Coupland fekete humorú történetének famíliája felrúgja az összes sztereotípiát, ami a normális családot jellemzi, de sokszorosan tartalmazza az összes problémát, amit az ember igyekszik a legkevésbé nyilvánosan orvosolni: egymást érik a betegségek, mindenki tehetetlenkedik és látványosan öregszik. A regény úgy termeli ki olvasójából a sírva röhögést, hogy közben szembesíti személyes és globális felelősségével, abszurd és futurisztikus voltukban reális lehetőségeivel.

„Ki a csöcs az a Nagy Imre?" - kérdezi 1990. június 16-án a Moszkva tér egyik főszereplője, mielőtt magnójában megszólalna a Frankie Goes to Hollywood egyik száma. A rendszerváltás körüli időszak fekete folt, jópofa retrocuccos, sötét lyuk annak a nemzedéknek, amelynek tagjainál sokszor a gimnáziumban megáll az élet az utolsó érettségi tételnél, és a szüleik, ha lehet, nem beszélnek erről az időszakról. A Magyar Napló kiadásában megjelent két regény erről a korszakról próbál világosabb képet adni, természetesen azoknak is, akik megélték a szocializmust.   * főoldal * irodalom * könyvItt tölts fel cikket! Tájékoztató a cikkfeltöltéshezSikítsál! Vérezzél!Zoch TimiKommentek száma: 3„Hatodszor utoljára lő. Megvan önöknek ez a könyv?”– kérdeztem a sokadik könyvesboltban, míg végre a Nagymező utcai Lírában megfejtik, hogy Emma Ovary Hatszor gyorsabban öl c. regényét keresem. Ezután már semmi nem álhatott a műélvezet útjába. Pornóregényként hirdették, de a 100. oldal után azt gondoltam, hogy ez nem pornó, még csak nem is erotikus irodalom, ez egy szöveg, amiben időről időre dugnak."A pokol szólítja a poklot" - Stephen King ecsetvonásai (karanténban)L. Varga PéterSzólj hozzá!Kis túlzással azt mondanám, Stephen King gyorsabban ír, mint ahogy én olvasok. Alig fejeztem be a Lisey történetét (684 oldal), már kinn is volt magyarul a legutóbbi regény, a Duma Key (724 oldal), idén ősszel pedig Amerikában már publikálják a legújabb opuszt, az Under the Dome-ot, mely King szerint kétszer olyan hosszú, mint a Duma Key. Közben kijött egy novelláskötet (Just After Sunset) illetve egy rövidebb terjedelmű sztori, a (most még csak) e-bookként hozzáférhető UR. Elhatároztam, hogy a Duma Key olvasásának megadom a módját: ha King ennyit dolgozik, dolgozzon a kritika is. A Duma Key egyébként is megérdemli.A vimesdobozon innen és túl (karanténban)Ughy SzabinaSzólj hozzá!Normal 0 21 MicrosoftInternetExplorer4„Ki a csöcs, az a Nagy Imre?" - kérdezi 1990. június 16-án a Moszkva tér egyik főszereplője, mielőtt magnójában megszólalna a Frankie Goes to Hollywood egyik száma. A rendszerváltás körüli időszak fekete folt, jópofa retrocuccos, sötét lyuk annak a nemzedéknek, amelynek tagjainál sokszor a gimnáziumban megáll az élet az utolsó érettségi tételnél, és a szüleik, ha lehet, nem beszélnek erről az időszakról. A Magyar Napló kiadásában megjelent két regény erről a korszakról próbál világosabb képet adni, természetesen azoknak is, akik megélték a szocializmust. „Ki a csöcs, az a Nagy Imre?" - kérdezi 1990. június 16-án a Moszkva tér egyik főszereplője, mielőtt magnójában megszólalna a Frankie Goes to Hollywood egyik száma. A rendszerváltás körüli időszak fekete folt, jópofa retrocuccos, sötét lyuk annak a nemzedéknek, amelynek tagjainál sokszor a gimnáziumban megáll az élet az utolsó érettségi tételnél, és a szüleik, ha lehet, nem beszélnek erről az időszakról. A Magyar Napló kiadásában megjelent két regény erről a korszakról próbál világosabb képet adni, természetesen azoknak is, akik megélték a szocializmust.