bezár
 

irodalom / tudósítás

A kételyek nélküli történetmesélés nagyregénye
A kételyek nélküli történetmesélés nagyregénye
Nagyjából a harimcadik oldalnál dől el minden. Hogy megvesz-e a regény, és lubickolsz a mély, súlyos, drámai párbeszédekben, vagy csupán egy hatásvadász, giccses, hiteltelen karakterek során felvonultató, néhol azért ügyesen megoldott tárcák összefüggő sorozatából szövődő szövegnek gondolod-e. Egy biztos, Bartis Attila A vége című regénye iránt nem maradhatsz közömbös. 
Egy szerep nélküli ember szerepkonfliktusai
Egy szerep nélküli ember szerepkonfliktusai
Túl minden jón és rosszon - talán ez a mondat fedi le legjobban Kertész Imre napokban megjelent A néző - feljegyzések 1991-2001 című naplójának lényegét. A könyvről az Előhívás sorozat legutóbbi estjén beszélgetett a Nyitott Műhelyben Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs.   
Nagyon bátor, nagyon vad, nagyon fájdalmas
Nagyon bátor, nagyon vad, nagyon fájdalmas
Hit és ima volt a központi témája Röhrig Géza az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit című verseskötetének bemutatója apropóján rendezett beszélgetésnek a Petőfi Irodalmi Műzeumban. A szerzővel Szabó T. Anna és Iványi Gábor beszélgetett.
Lehetőségek és erkölcsi dilemmák hálójában
Lehetőségek és erkölcsi dilemmák hálójában
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. révén 2016 elején egy új szereplő érkezett az irodalmi életbe. Az Orbán János Dénes szakmai vezetése alatt 150 millió forint közpénzt kapott társaság két okból keltett szakmai körökben felzúdulást: egyrészt az összeg nagysága, másrészt az előzetes szakmai egyeztetés hiánya miatt. Az ügyben hallatta hangját a legfiatalabb, magukat pályakezdőként definiáló generáció is, akik másfél hónappal ezelőtt kiadtak egy sajtónyilatkozatot, valamint megszervezték azt a beszélgetést, ami március 4-én pénteken az ELTE BTK Főépületében zajlott.  
Idegen föld, idegen test
Idegen föld, idegen test
A JAK Tanulmányi Napokat idén egyetlen napba sűrítette bele a József Attila Kör. Az Idegenség alakzatai címet viselő, az idegenség témakörét több irányból körüljáró tanácskozás egymást követő öt szekcióüléséből kettőn veszek részt – kellemetlen lenne tovább ücsörögni a Gödör Klubban, ahol felülről valami megfejthetetlen okból árad a hideg levegő a közönségre, hiába van még csak február. Az előadások színvonalára viszont nem lehet panasz.
Új Műút régi-új Wahornnal
Új Műút régi-új Wahornnal
Február 17-én a B55 Galériában a Műút legfrissebb számának bemutatóján – a MissionArt jóvoltából – Wahorn András retrospektív kiállításának képeit is láthattuk, Kishonty Zsolt ugyanis ebből az anyagból merített az új lapszám képi felvértezéséhez. Kabai Lóránt, miután a harmadik világháborút is felkonferálta, átadta a szerepet a tényleges fellépőknek, a felolvasás után pedig a Wahorn Airport (Wahorn András, Weszeli János, Román Péter) nagyszerű improvizatív jazz koncertje következett. Tartalmas, majdnem összművészeti happening volt az est, s tartalmas lett az új Műút is.
Abszurd, személyes, (kép)regényes
Abszurd, személyes, (kép)regényes
A nem geek képregény-fogyasztó általában akkor fogyaszt képregényt, amikor a (manapság ritkán kezébe kerülő) újság végére lapozva megnézi/elolvassa Garfield valamelyik három képkockából álló történetét, hogy mosolyogjon egyet. A geek képregény-fogyasztó viszont sorolja a hazai és külföldi alkotókat – vagyis inkább a külföldiekét, mert nálunk kevesen kapnak komolyabb figyelmet. Az Írók Boltjában viszont mégiscsak sikerül elcsípni az utóbbi évek talán legeredetibb, legelismertebb és legnépszerűbb képregény-rajzolóival folytatott beszélgetést.
Maszktestek (beszéd)tettei az időben
Maszktestek (beszéd)tettei az időben
"Önéletrajzok, melyek nagy hatással voltak életemre" címmel hirdették meg a Szépírók Fesztiváljának vasárnapi beszélgetését, ahol M. Nagy Miklós, Angyalosi Gergely és Szilasi László beszélgettek. Az est során a szempontok metamorfózisait hol pillanatok alatt láttuk megvalósulni, hol pedig évek alatt végbement átalakulásukról kaptunk elbeszélést.
Fontos volt, hogy ne tűnjön el
Fontos volt, hogy ne tűnjön el
Rakovszky Zsuzsa második regénye, A hullócsillag éve egy korszaknak állít emléket, hiszen írója számára fontos volt , hogy gyermekkora világa ne tűnjön végleg el. Valós események és fikció, vers- és próza, nagyváros és vidék viszonyáról, műfordítói munkáról Mészáros Sándor beszélgetett a szerzővel a Szépírók XI. Fesztiváljának záróprogramján.    
Titokban írni a láthatatlanról
Titokban írni a láthatatlanról
Bartis Attila úgy tölt meg egyszerre két termet is a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hogy ősszel megjelent, A vége című regényének nem ez az ősbemutatója. De még csak nem is könyvbemutatóként, inkább beszélgetésként hirdették meg a rendezvényt. Az érdeklődésből mindenesetre egyértelműen lemérhető, hogy a szerző jelenleg a legnépszerűbb magyar írók közé tartozik.
12   13   14   15   16   17   18   19   20 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés