bezár
 

irodalom / tudósítás

Kit érdekel, honnan lopkodták össze az Akropolisz köveit
Kit érdekel, honnan lopkodták össze az Akropolisz köveit
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál negyedik napján, szeptember 29-én mutatták be az Irodalmi Bázis standján a BÁZIS irodalmi és művészeti egyesület legújabb, Hálózati organizmusok (2024) című líraantológiáját. A kötetbemutatón az antológia szerkesztője Németh Zoltán és az antológiában szereplő szerzők közül Nagy Hajnal Csilla, Peer Krisztián és Simon Márton vett részt. A költőkkel és a szerkesztővel Bakó Sára beszélgetett.
A Lehetetlen lehetősége
A Lehetetlen lehetősége
Csütörtökön sokáig beszélgettünk még a könyvtárszobában, ennek ellenére újult erővel és nagy izgalommal vágtunk neki a tábor utolsó teljes napjának. Imreh András szemináriumán egy Pilinszky-verssel foglalkoztak a jelenlévők, délután pedig Szirák Péter tanár úr, a Debreceni Egyetem professzora, illetve az Alföld folyóirat főszerkesztője érkezett hozzánk, és tartott előadást a kortárs próza főbb tendenciáiról. A magam részéről a péntek estét vártam az egyik legjobban, hiszen ezúttal Kúnos László József Attila-díjas műfordító volt a vendégünk, akinek köszönhetően nemcsak Henrik Ibsen vagy Ingmar Bergman műveit olvashatjuk magyarul, hanem a hét során több ízben is emlegetett norvég világsztár, Karl Ove Knausgård új sorozatának első két részét is.
Tengeralattjárókba botlani
Tengeralattjárókba botlani
Szergej Tyimofejev lett költővel és médiaművésszel Terék Anna beszélgetett költészetről és a költészet transzmediális lehetőségeiről a Három Hollóban. Az esemény során többször szó esett a szerző Replika című kötetéről is, mely idén jelent meg magyarul a Prae Kiadó gondozásában. Mánya Kristóf tudósítása a PesText harmadik napjáról.
Tudomány az Impériumban
Tudomány az Impériumban
Szeptember 28-án tartották a Tudomány a Dűne univerzumában című beszélgetést, melyen a Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Kémia Intézetének igazgatója által írt azonos című kötetről, homokférgekről, űrutazásról, genetikáról, idegsebészetről és nyelvészetről Kovács Bálint újságíró és Dűne-rajongó kérdezte a szerzőt. Az esemény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretei közt valósult meg.
Knausgård is kamuzik
Knausgård is kamuzik
A tábor felén túl mindig kezdem már érezni, hogy bizony nem végtelenek az energiaraktáraim, ezért szerda este viszonylag korán elbúcsúztam a társaságtól. Volt is mire rápihenni, másnap ugyanis ismét sűrű program várt ránk: Imreh András szemináriumán továbbra is Bruck Edith súlyos traumákat feldolgozó szövege volt terítéken, délután pedig Károlyi Csaba kritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, és szokás szerint az idei év könyvtermésébe nyújtott betekintést a táborozóknak. Esti vendégünk ezúttal Biró Zsombor Aurél volt, aki nagy sikerű első regénye, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek apropóján mesélt nekünk névváltoztatásának történetéről, családjáról, illetve azt is elárulta, hogy ő miként vélekedik a kortárs irodalomban egyre népszerűbbé váló autofikciós trendről.
A növekvő költőiség
A növekvő költőiség
Túlzás lenne azt állítani, hogy kipihenten ébredtünk a szerdai borús reggelen, Imreh András azonban nem kímélte a csapatot: azzal a kérdéssel fogadta őket a szemináriumi teremben, hogy mit is nevezünk magyar irodalomnak. Ebédre megérkezett hozzánk Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész és műfordító, aki a kortárs líra tendenciáiról, fontosabb irányzatairól tartott délután négytől egy elképesztően tartalmas és érdekes összefoglalót, este pedig vele beszélgetett Horváth Florencia az Alkotóház könyvtárszobájában. Fogli d’album című új kötete mellett szó esett még zenéről, antik kultúráról és arról is, hogy mit jelent ma felvidéki költőnek lenni.
Legitimációs válság és önismereti eszköz
Legitimációs válság és önismereti eszköz
Hétfőn sokáig beszélgettünk még Kemény Lili regényéről, kedden azonban korán szólt az ébresztőm: talán az idei tábor legsűrűbb napja várt ránk. A reggeli elfogyasztása után belehallgattam Imreh András műfordítói szemináriumába, ahol továbbra is Örkény egypercese volt terítéken, délután Balogh Endre ajánlotta a résztvevőknek a Prae Kiadó újdonságait, később pedig kivételesen két kötetbemutatóval is készültünk a csapatnak. A budai anyák kelet felé indultak el című könyvéről Horváth Florencia beszélgetett Pál Dániel Leventével, míg este nyolc órától Turi Tímea tavaly megjelent versgyűjteményéből kaphattunk ízelítőt. Az Egyszerre egy beszéljen szövegein kívül Péczely Dóra kérdezte még a szerzőt önismeretről, szerkesztői munkásságáról és arról is, hogy mi a költészet szerepe korunkban.
Az egzotikus Kelet-tapasztalat otthonossága
Az egzotikus Kelet-tapasztalat otthonossága
Szeptember 27-én, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál második napján Ingo Schulze német író olvasott fel, valamint az eddig megjelent műveiről is beszélgettek. A Könyvfesztivál, a Szépírók Társasága és a budapesti Goethe-Institut közös szervezésében zajló eseménynek az Európa Pont közösségi ház adott otthont. A szerző többek között arról is beszélt, hogy a keleti és nyugati országrész egyesülése milyen ma is érzékelhető különbségeket eredményezett a berlini fal mindkét oldalán.  
Tomboló vihar, pacal és sós kifli
Tomboló vihar, pacal és sós kifli
A tavalyi évhez hasonlóan 2024-ben is a Szigligeti Alkotóházban vette kezdetét az egykori József Attila Kör legendás táborainak hagyományát folytató műfordítói workshop, amely immár hatodik alkalommal valósul meg a Prae Kiadó szervezésében. A programsorozat a magyar irodalom külföldi fordítóit hivatott segíteni a szellemi életben történő tájékozódásban, lehetőséget biztosítva nekik arra, hogy festői szépségű környezetben és inspiráló közösségben kaphassanak színes képet a kortárs kultúráról. Hétfőn Kemény Lili látogatott el hozzánk, aki mesélt nekünk többek között saját fordítói tapasztalatairól, alkotói válságáról és természetesen az irodalmi szférát hónapok óta izgalomban tartó első regényéről is.
Az apokalipszis a lét természetes állapota
Az apokalipszis a lét természetes állapota
Szeptember 24-én a Magvető Caféban mutatták be Fekete Vince Magvetőnél megjelent, Gyönyörű apokalipszis című verseskötetét. A szerzővel a kötet szerkesztője, Szegő János beszélgetett.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés