irodalom / tudósítás
2021. 10. 08.
Szerdán sajnos esős napunk volt, így ezúttal talán még a dalos kedvű lengyel különítménynek is nehezére esett reggel kimászni az ágyból. A táborozók azonban a rossz idő ellenére sem maradtak sokáig álmosak, hiszen ismét változatos programok várták őket: a szemináriumon kívül részt vehettek például Balogh Endre előadásán a Prae Kiadó újdonságairól, este pedig Márton László és Visy Beatrix érkeztek hozzánk Dunabogdányba.
2021. 10. 07.
Kedd reggel is gyönyörű napsütésre ébredtünk a Herold Panzióban. Szerencsére a jó idő egész nap velünk maradt, amit ki is használtak a táborozók. Volt, aki a medence partján sütkérezett két program között, sőt, néhányan még a vízbe is belemerészkedtek a délután folyamán. A munkáról sem szabad azonban megfeledkezni: a nap előrehaladtával nemcsak a jókedvük, hanem a szövegeik is gyarapodtak a táborozóknak, este pedig újabb vendéget köszönthettünk Tallér Edina személyében.
2021. 10. 06.
Dunabogdányban könnyen hosszúra nyúlhatnak az esték. A hétfői nap azonban azok számára is korán indult, akik éjfélkor még a második vacsora mellett élvezték a többiek társaságát: délelőtt 10-kor ismét Rácz Péter várta a résztvevőket szemináriumra. A bőséges reggeli helyét az asztalokon hamar felváltották a laptopok és a fordítandó szövegek, majd el is kezdődött a Prae Műfordító Tábor második napja.
2021. 10. 05.
Idén ismét Dunabogdányban folytatódik a József Attila Kör műfordító táborának hosszú évekre visszatekintő hagyománya. Az egyhetes műfordítói workshop immár harmadik alkalommal valósul meg a Prae Kiadó gondozásában, a célkitűzés pedig továbbra is az, hogy a magyar irodalom külföldi fordítói színes képet kaphassanak a magyar szellemi és kulturális életről – és mindeközben jól is érezzék magukat egy sokszínű, inspiráló közegben.
2021. 10. 03.
Irodalomkritikai előadás-sorozatot hirdetett 2021 őszére a Prae irodalmi és kultúratudományos folyóirat, valamint a prae.hu művészeti portál. A program alkalomról alkalomra új perspektívákat igyekszik kínálni a kritika funkciójával, jelentőségével és az irodalomban betöltött szerepével kapcsolatban. Az első előadást Márton László író, műfordító, irodalomkritikus tartotta szeptember 29-én a Kis Présházban.
2021. 10. 01.
Nem kevesebbel, mint a lektűrösödés témájával indította ötödik évadát a Késelés Villával irodalmi beszélgetéssorozat. A Vida Kamilla és Csete Soma házigazdákkal büszkélkedő estek az irodalmi szakmai-, és sokszor az olvasóközönség soraiból is népes hallgatóságot vonzanak, ez az idei évad kezdőestéjén sem volt másképp, tekintve, hogy a nyár forrókrumplijának tekinthető lektűrösödés volt terítéken. Ezúttal Milbacher Róbert és András Csaba voltak a meghívott vendégek.
2021. 09. 30.
A PesText 4. napját, egyben a fesztivál irodalmi eseményeinek sorát a Nem-beszélgetés a tengerről című könyvbemutató zárta. Az esemény címe az 1749.hu könyvsorozatának első darabjára utal, mégpedig a Nem beszélek a tengerről című spanyol versantológiára. A kötet két szerzőjével Ismael Ramosszal és María Eloy-Garcíával Zelei Dávid szerkesztő beszélgetett az A38 Hajón.
2021. 09. 28.
Papp-Zakor Ilkának pár hete jelent meg a harmadik prózakötete, és bár előzetesen nem sokat lehetett tudni róla, a kötetbemutató pótolta, vagy legalábbis kisebbítette ezt a hiányérzetet. A szerzővel a regény szerkesztője, Torma Mária beszélgetett.
2021. 09. 28.
Szeptember 22-én az A38 hajón zajlott A véletlenek valószerűsége című esemény, ahol Mécs Anna beszélgetett Pavla Horáková cseh írónővel. A jelenlévők izgalmas betekintést nyerhettek a szerző első magyarul megjelent regényébe, amely egyszerre bonyolódik bele tudományos fejtegetésekbe és a szarkasztikus humor mélységeibe, miközben Csehország történelmétől kezdve a hétköznapok rutinjáig a valóság több rétegét is górcső alá veszi.
2021. 09. 28.
Kleinheincz Csilla szerkesztővel, Szép Eszter képregénykutatóval és Tondora Judit képregényalkotóval Szekeres Nikoletta beszélgetett a nők jelenlétéről a magyar képregényművészetben szeptember 24-én, a PesText fesztiválon. Többek között megtudhattuk, milyen sajátosságai vannak a női képregényeknek, milyen olvasói réteget céloznak meg, és hogy mennyire erős a női jelenlét a magyar szcénán belül.
