bezár
 

irodalom / könyvfesztivál

Van-e az elmagányosodásnak irodalmi reprezentációja?
Van-e az elmagányosodásnak irodalmi reprezentációja?
A Könyvfesztivál negyedik napján is javában zajlottak a dedikálások, a könyvbemutatók és a legkülönbözőbb témájú előadások. A termek megteltek emberekkel, sorbanállás és kíváncsi várakozás jellemezte a napot. A termek előtti verseny a legjobb helyekért, találkozások és beszélgetések. 
Amit akkor még nem tudhattunk
Amit akkor még nem tudhattunk
Mit tudhat egy író hetvenévesen, amit huszonegy évesen még nem tudott? És honnan tudhatjuk egyáltalán, miközben benne élünk egy adott pillanatban, hogy abból mi lesz fontos harminc-negyven évvel később? A 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál harmadik napján két egészen különböző szerzői beszélgetésen vettem részt. Colm Tóibín és Spiró György másként beszélt az időről, az írásról és saját életéről.
Nem minden marad meg az emlékezetben
Nem minden marad meg az emlékezetben
Mindenféle korosztály, roskadásig pakolt vászontáskák, új könyvélmények és a múlt különös felidézései – így telt számomra a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál második napja. A Hungexpo megtelt olvasókkal, a délután egyik legnagyobb érdeklődés övezte vendége pedig a mindössze huszonhárom éves Nelio Biedermann volt, akivel Lázár című regényéről Nemes Z. Márió beszélgetett.
Egy húron pendülünk
Egy húron pendülünk
Az idei Könyvfesztivál megnyitó ünnepségén felszólalók a magyar irodalom elmúlt évbeni magaslataira és mélységeire egyaránt emlékeztették a közönséget: Krasznahorkai Nobel-díjától kezdve Nádas haláláig számos esemény tematizálódott, emellett átadták a Könyvfesztivál Budapest-nagydíját Cólm Tóibín ír szerzőnek, a Somlyő György műfordítói díjat pedig Lőrinszky Ildikónak.
Néha már a sírás sem segít
Néha már a sírás sem segít
Nem szűnő lelkesedés, komplex női karakterek, fény és árnyék, transzgenerációs traumák, a fordítások zseniális világa – így telt a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál utolsó napja.
Ha nem is igaz, legalább jól el van találva
Ha nem is igaz, legalább jól el van találva
Eseménydúsan telt a 30. Könyvfesztivál harmadik napja; élménybeszámoló a dán díszvendég, Janne Teller budapesti látogatásáról, az irodalom empátiát ébresztő erejéről, az ember sebezhetőségéről, a regény csodájáról és a fordítók valódi arcáról.
A halhatatlan Dosztojevszkij?
A halhatatlan Dosztojevszkij?
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretén belül izgalmas kerekasztal beszélgetést hallgathattak az érdeklődők. Pavel Fokin, író, irodalomtörténész; Horváth Géza, irodalomtörténész és Goretity József, irodalomtörténész, műfordító arra a kérdésre kíséreltek meg választ találni, vajon miben rejlik Dosztojevszkij titka, művei miért örvendenek hatalmas népszerűségnek mind a mai napig.
Kelet-közép-európai irodalmak
Kelet-közép-európai irodalmak
Különleges és új élmény volt számomra részt venni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, amelyet idén 30. alkalommal rendeztek meg. Az idei díszvendég Románia, és ez ‒ erdélyi származásomból kifolyólag ‒ még inkább fokozta az érdeklődésemet a beszélgetések és a bemutatott kötetek iránt. A világirodalmi vonatkozások palettáját a beszélgetések során bemutatott besszarábiai, lengyel és szlovák irodalmi művek tették színesebbé.
A könyvek hasznosabbak, mint a fegyverek, pedig a szó is fegyver
A könyvek hasznosabbak, mint a fegyverek, pedig a szó is fegyver
Nincs is jobb, mint az egyetemről rohanni a Könyvfesztiválra. Az ősz (a hideggel együtt) magával hozta az irodalmi események sűrű időszakát. Október 2-án a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitotta meg kapuit, és egészen október 5-ig várja az érdeklődőket.  
A kontakt-Margó első napja
A kontakt-Margó első napja
Lett őszi Margó. Személyes beszámoló az első napról, ami a tavalyihoz képest hűvösebb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés