bezár
 

Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Az előadás minősége nem a hangszereken múlik
Az előadás minősége nem a hangszereken múlik
Spányi Miklós az első hivatásos magyar régizenészek egyike. Mind sokoldalú billentyűs művészként, mind a Concerto Armonico vezetőjeként rendkívüli ismertségre tett szert külföldön éppúgy, mint hazánkban. A budapesti Zeneakadémia mellett jelenleg Mannheimban és Amszterdamban tanít.
A művésznek a szabadság és a biztonság a legfontosabb
A művésznek a szabadság és a biztonság a legfontosabb
A kortársPRos Kft. a művészet kommunikációját, míg az Art is Business Egyesület a vállalati és kulturális szféra összekapcsolását tűzte ki céljául. A nehézségekbe és eredményekbe a két szervezet alapító igazgatója, Balogh Máté András engedett betekintést.
Az igazi szabadságot inkább Kelet-Európában érzem
Az igazi szabadságot inkább Kelet-Európában érzem
Kiss Noémi élsportolóként indult, majd az irodalom hozta el számára az áttörést. Könyveit német, szerb, bolgár nyelvre is lefordították, készül olasz és angol fordítása is és egyre többször hívják külföldre előadni különböző társadalmi kérdésekkel kapcsolatban. Hogyan lehet hatást kiváltani más országokban, mégis megtartani azt, ami neki fontos? Többek között erről is beszélgettünk.
Nincsenek műfaji korlátaim a zenei irányzatok befogadását illetően
Nincsenek műfaji korlátaim a zenei irányzatok befogadását illetően
Borlai Gergő a legkeresettebb magyar dobos, aki a világ számos pontján rendszeresen fellép. Külföldi és hazai zenekarokkal egyaránt zenél különböző formációkban, legutóbbi szólólemeze, a The Missing Song hatalmas szakmai- és közönségsikert aratott.
Hogyan kerül egy magyar regény az íróasztalfiókból a nemzetközi könyvpiacra?
Hogyan kerül egy magyar regény az íróasztalfiókból a nemzetközi könyvpiacra?
Totth Benedek eddig megjelent mindkét regénye több nyelven is olvasóközönségre talált. Első könyve, a Holtverseny Franciaországban, Kanadában, Szlovákiában és Romániában is megjelent, folyamatban van a lengyel nyelvű kiadása is. Az utolsó utáni háború pedig Franciaországban és Bulgáriában jelent meg. A Külföldön Sikeres Magyar Művészek sorozatban írói műhelyébe pillantottunk be, és arról faggattuk, milyen út vezetett a nemzetközi sikerhez.
Misztikum és hétköznapok
Misztikum és hétköznapok
Pusker Júlia zenész családba született, hegedülni ötévesen kezdett el. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ‒ ahova tizenhárom évesen felvételt nyert a Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe ‒, majd a londoni Royal Academy of Musicon folytatta, 2016 és 2021 között pedig a brüsszeli Queen Elisabeth Music Chapel rezidens művésze volt. Rendszeresen koncertezik olyan világhírű zenekarokkal, mint a Belga Nemzeti Zenekar, a Brüsszeli Filharmonikusok, vagy a Budapesti Fesztiválzenekar, hogy egy párat említsünk. Európa-szerte részt vesz fesztiválokon és mesterkurzusokon. Kodály Zoltán-díjat, Junior Prima díjat és a Cziffra Fesztivál Tehetség díját is elnyerte, mégsem a díjak és kitüntetések, hanem belső elégedettség érzése jelenti számára az igazi sikert.
Ha nincs ott az ember mögött a saját országa, nagyon sokat kell küszködni
Ha nincs ott az ember mögött a saját országa, nagyon sokat kell küszködni
2005-ben végzett rendezőként a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, radikális formanyelvű rövidfilmjeivel (Zárás, Before Dawn, A repülés története) tucatnyi nemzetközi filmfesztiválon szerepelt, a Before Dawn a Sundance különdíját és az Európai Filmakadémia legjobb rövidfilmnek járó díját nyerte el 2006-ban. Első nagyjátékfilmje, a 2018-ban bemutatott Tegnap a modernista európai szerzői filmes hagyomány örököse. Kenyeres Bálintot többek között arról kérdeztük, mit jelent számára a siker, és milyen ma Magyarországon szerzői filmesként érvényesülni.
Egy jó illusztrátornak jó kukkolónak kell lennie
Egy jó illusztrátornak jó kukkolónak kell lennie
Grela Alexandra lengyel származású festőművész, aki műfajt és országot váltva immár magyar nyelvű gyerekkönyvekhez készít különleges illusztrációkat. Számos fordulat, egy DLA-fokozat, s széles körű – például lengyel és német – oktatási tapasztalat övezi a világot rendkívül érzékenyen és teoretikusan megközelítő művész pályáját, aki többek között a 2019-es I. Budapesti Illusztrációs Fesztivál fődíjában, és a 2021-es „Év Illusztrátora” elismerésben is részesült.
Önfejlesztés és önmagunkhoz kapcsolódás
Önfejlesztés és önmagunkhoz kapcsolódás
Kisjátékfilmjeivel lett ismert, a Szép alak Diák Oscar-díj jelölést kapott, a Last Call pedig a Legjobb Magyar Rövidfilm díját nyerte meg a 2018-as Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. Első nagyjátékfilmje, a 2021-ben megjelent Külön falka számos nemzetközi filmfesztiválon nyert díjat, több országban is futott mozikban, hamarosan pedig a HBO Max szolgáltatásán is elérhető lesz. Legfontosabb egyetemi élményeiről és legújabb, a forgatókönyvírás fázisában tartó filmjéről is kérdeztük.
Azt akartam, hogy a képeimet ugyanúgy megértsék Nyíregyházán, mint New Yorkban
Azt akartam, hogy a képeimet ugyanúgy megértsék Nyíregyházán, mint New Yorkban
Keresztesi Botond napjaink posztdigitális művészgenerációjának egyik hazánkon kívül is elismert tehetsége. Noha Budapesten él és alkot, munkái az online térben terjedve, illetve Oslótól Párizsig a világ számos pontján kiállítva jelentős nemzetközi figyelemre tettek szert – jelenleg éppen New Yorkban tekinthető meg első tengerentúli egyéni tárlata. Az ott bemutatott legújabb festmények betekintést nyújtanak a művész munkásságát kezdetektől fémjelző egyéni univerzumba: álomszerű, szürreális alkotásaiban az egyetemes művészettörténet, a populáris kultúra, a virtualitás, illetve a mindennapi életünkből vett sokszínű utalások fonódnak össze új, sokszor humoros, meghökkentő és elgondolkodtató narratívákká.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés