bezár
 

színház

Az Acélváros tragikus bukása
Az Acélváros tragikus bukása
Egy egykor virágzó város hanyatlását egyetlen ponthoz kötik a helyiek: amikor Vályi Péter Miskolcon a kokillák közé esett, mintha átok szállt volna a városra. Ezen esemény köré rendeznek egy magánmitologikus világot Zemlényi Attila és kabai lóránt a Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája című városdrámában. A dráma kötetbemutatóján jártunk.
A szépséges ártatlanságból az esendő ember felé
A szépséges ártatlanságból az esendő ember felé
Rómeó és Júlia szerelmi tragédiájának története a világ színpadait járta körbe. De vajon feltettük-e valaha magunkban azt a kérdést, hogy mi történne, ha a fiatal házaspár végzete nem a mindent felülíró halál lenne? Miként folytatódna az életük?
Összefonódva
Összefonódva
Összművészeti alkotással találkozunk a Várkert Irodalom rendezésében bemutatott Többet magunkról című előadáson, mely a Grecsó fivérek önálló estje. Az est hangvétele nagyon személyes. A családtörténetek és önvallomások mellett kirajzolódik a két testvér közti összetartozás. Az összetartozás a közösen megélt családi múlton, transzgenerációs mintákon túl cinkossággal, jó adag humorral és iróniával társul. 
Szerelem a határon
Szerelem a határon
Milyen mozgástere van egy házas asszonynak, aki régóta egy másik férfit keres? Hogyan változnak meg a nemzetiségek közötti viszonyok az első világháború után? Hogyan hat ez a változás egy bácskai faluban egy szerb asszony és egy magyar férfi plátói kapcsolatára? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hunyadi Sándor Feketeszárú cseresznye című darabja, melyet a Miskolci Nemzeti Színház színészei múlt héten a Városmajori Színházi Szemlére (SZEMLE+) hoztak el.
Erdély – szászok nélkül
Erdély – szászok nélkül
Ha egy közösségből folyamatosan el-eltűnnek az emberek, akkor az egy idő után teljesen átlagosnak fog számítani. Legalábbis erre a következtetésre jut Elise Wilk Eltűntek című darabja, mely az erdélyi szászok elmúlt 80 évének három kulcsfontosságú, a közösség hirtelen csökkenését okozó pillanatára fókuszál. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadása a Városmajori Színházi Szemlén (SZEMLE+) járt.
Ahol a csodák valóra válnak
Ahol a csodák valóra válnak
A Fővárosi Nagycirkusz április 5-én mutatta be legújabb műsorát, A sztyeppe illatát. A Fekete Péter által rendezett előadáshoz egy időszaki kiállítás is kapcsolódik, amely a porondon fellépő nemzetközi művészekhez hasonlóan, vadregényes közép-ázsiai tájakra kalauzolja a nézőket.
Holttest az erkélyről
Holttest az erkélyről
Egy hotelszobában talált holttest eltűntetése meglehetősen nehéz feladat, különösen akkor, amikor az embernek éppen a parlamentben kellene lennie. A rendőrségi bejelentés pedig a házasságának a végét és a kormány bukását okozná. Egy ilyen helyzetben a legjobb, ha az ember, aki jelen esetben a kormány egy minisztere, segítségül hívja a titkárát, hátha ő ki tudja vágni a slamasztikából. Azonban a terv véghezvitele nem egyszerű, mindig közbejön valami… A miniszter félrelép a Miskolci Nemzeti Színház előadásában a Városmajori Szabadtéri Színpadon járt.
Macbeth kertvárosi köntösben
Macbeth kertvárosi köntösben
A Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja Gyulán keretein belül bemutatott komédiává alakított Macbeth-adaptáció és a rendezés pompás lehetőséget nyújtottak arra, hogy az előadásban szereplő színészek megcsillogtathassák mesterségbeli tudásukat, amit a közönség időnként az előadást is megszakítva, majd az előadás végén hosszantartó tapssal ünnepelt.
Színész a mátrixban
Színész a mátrixban
„Őszintén beszélek magamról. Ez nem könnyű. Mániás depresszióról, mátrix-betegségről és arról, hogy milyen egy színész élete.” Így szól Miklós Marcell Neo című előadásának ajánlója, melyet így a nyár közepén mintegy visszatekintve a színházi évadra – most felidézünk.
„Rejtse inkább a Rajna mélye az aranyat”
„Rejtse inkább a Rajna mélye az aranyat”
Nemrég értek véget a budapesti Wagner-napok, melyet megelőzően a Müpa, az ELTE és a MűGond közös Ring-mesterkurzusán vettem részt. E kettő kapcsán készült az alábbi tanulmányom, melyben azt vizsgálom, hogy az összművészeti alkotásban Wagner hogyan használta fel és formálta át az egyik legfontosabb irodalmi forrását, a Völsunga sagát.
31   32   33   34   35   36   37   38   39 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés