színház / előadás
2011. 05. 24.
Az utóbbi pár évben három ember állította határozottan – amit Roland Barthes francia teoretikus is egy talán kevéssé ismert esszéjében –, hogy a pankráció nem ocsmány sport vagy szadista szórakozás, hanem művészet: Darren Aronofsky filmrendező, Mickey Rourke színész és Bajtai András költő. A Hungarian Championship Wrestling Áttörés című gáláján jártunk.
2011. 05. 20.
A Cirque Mechanics előadására egy nyitóhónap keretében került sor, merthogy április 15-én nyitotta meg kapuit a produkciót vendégül látó intézmény, Budapest új, „multifunkcionális színház és rendezvényterme”, a RaM Colosseum.
2011. 05. 19.
Ha valaki a finnugor rokonságelmélet igazolása végett látogatott el a Fogasházba, esetleg nyelvlecke-ízelítőt vett volna, egy rockszám erejéig megtehette, a Kések szelik a levegőt szórólapján pedig vicces szószedetet is talált. Viszont a lelkes „finnugrászokon”, bölcsész kékharisnyákon és az észak szerelmesein kívül azok is biztosan élvezték a Hídverők magyar-finn társulatának előadását, akik egy üdítő, színes „alter”-előadásra vágytak.
2011. 05. 13.
Az Indiai Kulturális Központ előadótermében összegyűlt táncrajongók, akik május 3-án este a világhírű odisszitáncos, Saswat Joshi és a vele fellépő Szundari Tánccsoport produkciójára voltak kíváncsiak, valószínűleg nem először néztek végig indiai táncelőadást. A mostani alkalmat azonban az tette különlegessé, hogy a női formáció mellett egy férfi táncművész előadásában láthattuk megelevenedni ezt a sajátosan érzéki, kelet-indiai táncformát.
2011. 05. 09.
Miet Warlop, belga performanszművész Springville című tárgyszínáz-performanszában életre kelnek a tárgyak. Mert Miet Warlop szerint a tárgyaknak is lelke van. Springville névre keresztelt fiktív világában az érdekli, hogy mit kezd az ember, ha az őt szolgálni hivatott tárgyak hirtelen az ellenségeivé válnak.
2011. 05. 04.
Japán leghosszabb szabadsághulláma, a Golden Week kedvez a turizmusnak és a különféle kikapcsolódáshoz kötődő programoknak, a kulturális életnek azonban kevésbé. Utolsó lehetőségnek a szabadságsorozat előestéjén egy kjógen-est kínálkozott, a Golden Week első napján, Sóva császár születésnapján pedig egy tradicionális udvari tánc.
2011. 04. 25.
A színpadon tort ül a lét elviselhetetlen könnyűsége, Hamlet őrülete is csupán egy megfejtendő stratégiai talány saját túlélésünk szempontjából: röhögve, nagy hanggal kavarjuk a szart magunk körül, és próbáljuk mozgatni a szálakat, ami elég vicces a marionettbábuk részéről. Mindegy, a lényeg az illúzió: a létezés falára írt napi penzum avagy az ideális szerepálom, amiből nem zökkent ki még a halál sem.
2011. 04. 21.
Nicolaus Harnoncourt karmester virtuózra veszi a nyitányt, ami alatt körbeforog a színpad, s ezzel megmutatják a felépített betonmonstrum minden zegét valamint zugát. Gondoltam, megviccelnek minket, azt hisszük, a díszlet bemutatásával mindent tudunk a most következő előadásról, és mégis a meglepetések sorával örvendeztetik majd meg a nagyérdeműt. Sok ötletet láthattunk a Rodelinda című operában, újdonság azonban mégsem volt sok.
2011. 04. 19.
Mady Baby aranyflitteres, tüllszoknyácskás, sárga térdharisnyás jelenség, vidám Marusha-frizurával; könnyedén leállítja a Magyar Állami Operaház elől induló mikrobuszt. Meg sem áll velünk Írországig: csillogó jókedve túlragyogja a földi poklot, amiről mesél.
2011. 04. 10.
A Cheek by Jowl elnevezésű, brit kortárs színházi társulat Macbethje puritán színpadi kiszerelésű, egylélegzetű, néhol fárasztóan hosszúra nyúló színjáték, mégis bizonyos értelemben színházi esszencia: mindazt, amit viszonylag egyszerű díszletekkel, kellékek nélkül, fekete, félkatonai egyenruhában, míves fénytechnikával és tizenkét színésszel el lehet érni egy Shakespeare-szöveggel, azt ők elérik.
