zene / gondolat
2019. 10. 03.
Ha nem is gombamódra, de szerencsére egyre inkább szaporodnak Budapesten az olyan lehetőségek, ahol egy-egy művészi terület amatőr vagy profi képviselői közösen kísérletezhetnek, és tanulhatnak valami újat egymástól. A Lengyelországban alakult Voicingers interaktív előadásokkal, workshopokkal segíti a művészeket és az énekelni vágyókat a hangi önkifejezés eszközeinek elsajátításában. Oktatói nemzetközileg elismert művészek. A Voicingers a Visegrád Fund támogatásával idén Budapestre is eljutott, én pedig az elsők közt regisztráltam az öt napos eseményre.
2019. 08. 31.
Az ok, amiatt úgy döntöttem, hogy írok egy már tavaly megszüntetett sorozatról az, hogy az egész kifejezetten a zenéről szól, és habár olykor a sorozat a maga laza fikciós szövetéhez képest is túlzásokba esik, mégis elég árnyaltan sikerül bemutatnia a klasszikus zenész-létet. Az egész külön érdekessége, hogy részben egy fiatal oboista lány szemével látjuk a zeneipart, így még jobban kirajzolódik számunkra a hatalommal való visszaélés, a genderhelyzet kilátástalansága, valamint a koncertterem hierarchikus légköre, ami körülveszi a zenészeket. A történet a New York-i Filharmonikusoknál játszódik, tehát egy elit zenekarról van szó, de az, hogy – legalábbis a szerző szerint – itt sem nagyon más a helyzet, mint a kevésbé szerencsés zenekaroknál, elég tisztán világítja meg a dolgokat.
2019. 07. 09.
Ha kortárs zsenit akartok hallani, aki már 22 éve meghalt, és fütyült mindenkire, itt az ideje. Cage? Nono? Penderecki? Húzhatnak. Most a mexikói láncfűrészes zongorista, Conlon Nancarrow fogja felszeletelni a fülünket. Készüljetek fel valami őrülten szokatlanra és furcsára.
2019. 07. 02.
Én elgondolkoztam rajta, hogy mindenki csak ember, még ha nagy művész is. Ember, a legegyszerűbb emberi tulajdonságokkal.
2019. 06. 07.
Ifjabb James Newell Osterberg – ismeritek ezt a nevet? Én sem. Pedig, találkoztam vele ’96-ban a Szigeten, és lehúztunk egy pofa barna sört a nagyszínpad előtt. Valami turista.
2019. 04. 19.
Mark Rothko (1903-1970) kései klasszikus képei rendkívül zeneiek. A zene mint inspiráció itt a legerőteljesebb nála, bár mindenhol jelen van életművében. Ő maga is sokáig zenei pályára készült. A legutóbbi életrajza szerint nemcsak festő, aki „filozófusnak tekinthető, hanem festő, aki arra vágyott, hogy zenész legyen”.[1] Bárki, aki belépett a műtermébe, találkozhatott operaszenvedélyével, különösképp, ami Mozartot illeti. Temetésén gyermekei Schubert Trout kvintettjének és Mozart Szöktetés a szerájból című operájának felvételeit helyezték el a sírjában.
2019. 04. 10.
A mesterséges intelligencia azóta visszatérő kérdése a tudományos diskurzusoknak és a popkultúrának, amióta csak megszületett a koncepciója, és megjelentek az entitás első hírnökei. Ilyenek voltak a primitív sakkautomaták, és számos más automatizált szerkezet is, amelyek már magukban hordoztak egy-egy olyan algoritmust vagy kezdetleges programozási nyelvet, amelyek később nagy mértékben hozzájárultak a mesterséges intelligencia fejlődéséhez.
2019. 03. 26.
A legtöményebb ajánlás talán így hangzana Nagy Csaba és Sárai Gábor múlt csütörtöki koncertjéhez: egy ilyen színvonalú pengetős koncertért el kéne utazni nagyon messzire. Beszámoló következik lantkoncertről, mely a Régi Zene Napján került megrendezésre a Nádor teremben Budapesten, a Vakok Intézetében.
2019. 03. 19.
140+1 éve született Kazimir Malevics, a szuprematista festészet és elmélet atyja. Pashu: egy macedón-szerb malevicsista portréja.
2019. 03. 05.
Rohmann Ditta csellóművész Bach+ koncertsorozatának utolsó előtti programján Bach 6. D-dúr szvitjét játszotta. A koncerten kantáta részletek is felhangzottak. Miért jó Bachot hallgatni most 2019-ben? Miért éri meg? Ezek nem jó kérdések. Bach zenéje olyan univerzum, amelyben benne az élet teljessége és az örökkévalóság. Kell ez nekünk? Rohmann Ditta tolmácsolásában biztosan.
