bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Ocsovai Ferenc --

felhasználói adatlapja

Ocsovai Ferenc által feltöltött cikkek:

Kiút a kiúttalanságból
Az év eleji, pontosabban a tavalyi évet záró nagy filmfesztiválok egyik legnagyobb sikerét kétségtelenül a tavaly debütáló A nomádok földje (Nomadland) című alkotás tudhatja magáénak: a művet egy Golden Globe-díjjal (legjobb dráma) és három Oscarral (legjobb film, rendező, illetve női főszereplő) tüntették ki. Noha az akadémiai döntések nem minden esetben igazolják az adott film értékét, Chloé Zhao projektje a nemzetközi visszhangtól függetlenül is megérdemli a figyelmet. 
Amikor az igazságnak több arca van
Amikor letaglózó szókimondásról és őszinte oknyomozó munkákról van szó, a Nobel-díjas belarusz újságírónő, Szvjatlana Alekszijevics nevét mindenképpen a műfaj legjobbjai között kell megemlíteni. A szerző több alkalommal is foglalkozott már a Szovjetunióhoz kapcsolódó témákkal és társadalmi tabukkal: ezen művek közé tartozik a Csernobili ima és az afganisztáni háborúról szóló Fiúk cinkkoporsóban is. Azonban talán sehol nem jelennek meg olyan markánsan az őt foglalkoztató drámák, mint 1985-as nagysikerű könyve, a Nők a tűzvonalban (The Unwomanly Face of War) lapjain.
Haldokló és halott ábrándok
Érzékeny történelmi témák megfilmesítése, főleg, ha azok még élénken élnek a kollektív emlékezetben, korántsem egyszerű feladat. Nehéz elfogulatlanul és hitelesen ábrázolni, kihívást jelent művészi módon megragadni a történteket. Ukrajna 1932 és ´33 közötti nemzeti tragédiája, amely holodomor, azaz „éhhalál” néven vonult be a történelembe, ezek közé a kényes és fájdalmas témák közé tartozik. Ennek feldolgozására tesz kísérletet a 2017-es Keserű aratás című kanadai filmdráma.
Mattlépésekre a dicsőségtől
Hiteles korrajzot nyújtani, működőképes adaptációt létrehozni, egy olyan sportot, mint a sakk, izgalmasan ábrázolni, a zsenialitás zenitjét és poklát új és eredeti módon átélhetővé tenni külön-külön is kihívást jelent. A Netflix 2020-as minisorozata, Walter Tevis azonos címen megjelent, 1983-as regényének feldolgozása, A vezércsel bebizonyította, hogy korántsem lehetetlen mindegyik említett területen helytállni.
Ókori mese az elviselhetetlen könnyűségről
Noha egyértelműen korokon átívelő és széleskörű népszerűséget vívott ki magának a történelmi regények sorában, a finn Mika Waltari legendás műve, az 1945-ös Szinuhe talán a világirodalom egyik leginkább alulértékelt alkotása. Története ugyan az idők hajnalára, egy misztikummal, babonával, létbizonytalansággal, szenvedéssel és halállal teli világba vezet, mégis számos olyan emberi archetípussal, érzelemmel, kétellyel és kérdéssel szembesül az olvasó, amelyek egyáltalán nem idegenítik el, sőt, kifejezetten hitelessé és átélhetővé teszik a három évezreddel ezelőtt játszódó cselekményt.
A teremtés mámora
A stoner rock a hagyományos rock’n’roll mellett sokszor különc, makacs, lázadó zabigyereknek vagy vadhajtásnak tűnik, mint a zene mellett a zaj, vagy a rend mellett a káosz. Gyakran ezek a vádak nem alaptalanok, hiszen valóban nagyon sok monoton, elvont és fantáziátlan előadóval lehet találkozni ezen a szubkulturán belül - viszont legalább ugyanannyi tehetséges és kreatív ötletet is felfedezhetünk a stoner bandák közt, amire egy négytagú francia csapat, az instrumentális dalokat játszó King Weed kiváló példa.
Kincset érő kerámia
A legtöbb magyar számára minden bizonnyal ismerős cseng a Zsolnay név: a világhírű iparosmester és gyártulajdonos 1853-ban létrehozott vállalkozása egyaránt mérföldkőnek tekinthetőek a modern építészetben és az ipartörténetben. A Zsolnay-márka alkotásai hungarikumnak, azaz a magyar kulturális örökség részének számítanak, miközben a pécsi Zsolnay-negyed szintén kiemelt műemlék státusszal rendelkezik, ahol turisták ezrei fordulnak meg évente.
Kreatív potenciál mindenkiben van
Kőváry Zoltán nevéhez két párhuzamos életmű is köthető. Egyrészt a magyar underground könnyűzene egyik meghatározó figurája, aki számos díjat és nagylemezt tudhat már a háta mögött zenekarának, a The Trousersnek énekes-gitárosaként és dalszerzőjeként, amellyel többtucatnyi hazai és külföldi turnén, illetve fesztiválon vett már részt. Emellett klinikai szakpszichológusként is nemzetközi sikereket ért el tanulmányaival és önálló köteteivel, amelyek elsősorban az egzisztenciális megközelítéshez, a pszichobiográfiához, illetve az alkotás lélektanához kapcsolódnak. 
A vörös ruha szorításában
A Margaret Atwood 1985-ös, azonos című regénye alapján készült sorozat, A szolgálólány meséje az utóbbi évek leggyakrabban emlegetett és vitatott társadalmi disztópiái közé tartozik. Noha 1990-ben már történt egy kísérlet az irodalmi alapmű megfilmesítésére, az igazi áttörést a 2017 óta futó és jelenleg három évadnál tartó sorozat hozta el a történet számára, amely azóta igazi franchise-zá nőtte ki magát – eredetileg egyetlen regényről volt szó, de a készítők kibővítették, és felépítettek egy egész univerzumot belőle.
Egy hangzás, amely mindmáig töretlen
Idén novemberben új albummal jelentkezett az ausztrál rocklegenda, az AC/DC, amely hetvenes években kezdődő szárnyalása óta minden idők egyik legsikeresebb és legnépszerűbb rock’n’roll zenekarává nőtte ki magát. A banda közösségi médiában megjelent bejegyzései és teaserei alapján már lehetett sejteni az elmúlt hónapokban, hogy hat év hallgatás után ismét friss anyag van előkészületben, amely végül 2020. november 13-án Power Up címmel mutatkozott be Európában. 
Flashback – Meggyőzés mesterfokon
Sidney Lumet 1957-es nagyjátékfilmje, a Tizenkét dühös ember – ami Reginald Rose azonos című tévéjátékán alapul – méltán került be az egyetemes filmművészet maradandó remekművei közé. A siker nemcsak a minimalista, kamaradrámai közegnek és a lehengerlő színészi alakításoknak köszönhető, hanem azoknak a zseniális párbeszédeknek is, amelyek sokszor tűpontos képet adnak az emberi lélek működéséről és a társadalmi mechanizmusokról, így a legendás alkotás még több mint hatvan év múltán is aktuális és friss tud maradni esszenciális, és talán örökzöld üzenetével.
Felejthetetlen hangok korszakokon át
Az előadóművészet egyik nagy kérdése, hogy bizonyos nevek tesznek-e vajon híressé egy szerepet, vagy a szerepek teszik híressé az adott művészt. Ugyanennek a dilemmának az analógiája megtalálható a zenében is, hiszen nem egy olyan legendás zenekart ismerünk, ahol nem könnyű megválaszolni a látszólag egyszerű kérdést és eldönteni, mekkora szerepe volt egy-egy zseniális hangnak a sikerben, és mennyire éppen a hangszerelésnek vagy a dalírói kvalitásoknak.
Digitális nyomozók akcióban
A krimirajongóknak jó hír, hogy az internetes sorozatkínálat bővelkedik olyan programokban, amelyek az ismerős és megszokott fordulatok mellett igyekeznek újfajta megközelítést is csempészni a hagyományos történetvezetésbe. Ezek egyik képviselője az utóbbi években az AXN csatornán is futó, illetve a Netflixen szintén megtalálható lengyel széria, az Ultraviolet, aminek koncepcióját egyébként egy 2014-es amerikai regény, a The Skeleton Crew ihlette.
Old school riffek újrahangolva
A rockrajongók számára talán nem újdonság, hogy Ausztrália sorra termeli ki a jobbnál jobb zenekarokat, amelyek sokszor igen gyorsan válhatnak közönségkedvencekké: így indult hódító útjára a déli féltekéről annak idején az AC/DC, évekkel később pedig egyik népszerű örököse, az Airbourne is, de az újvonalas rock’n’roll ezzel egyáltalán nem ért véget. Az utóbbi időben a The Lazys nevű formáció robbant be a kontinens gitárhősei közé, amelynek 2018-as nagylemeze, a Tropical Hazards a kortárs vintage rock egyik igazi gyöngyszemének számít.
Nyugati parti retró hangulat
Amikor már úgy érzi az ember, hogy nincs új a nap alatt és megfáradtak, ismétlődővé váltak a régi zenei ötletek, akkor mindig érkezik egy feltörekvő rock’n’roll formáció, amelyik ezt meg tudja cáfolni. A kaliforniai Dirty Honey 2017-ben alakult négytagú, klasszikus felállással, és noha mostanáig csupán egyetlen, tavaly kiadott lemezzel rendelkeznek, eddigi szerzeményeik kivétel nélkül felülmúlják a műfaji átlagot, és talán egy ígéretes zenei pálya első mérföldkövét jelentik a csapat számára.
Rendhagyó eposz az Angyalok városában
A karantén idején otthon eltöltött kényszerpihenő kiváló alkalom arra, hogy a sorozatok és a filmek iránti szenvedélyünkre fókuszáljunk. Stílusos választás lehet a 2016-ban indult, jelenleg négy évadnál tartó és azóta sokak szemében kultikussá vált misztikus krimisorozat, a Lucifer, amelynek korábban az amerikai Fox csatorna adott otthont, jelenleg pedig az online streaming népszerű úttörőjén, a Netflixen érhető el.
A pop punk rock régi-új himnuszai
A mainstream, rádióbarát rockot a tömegekkel megkedveltető pop punk klasszikusok között mindig előkelő helyet foglalt el egy amerikai zenészhármas, a Green Day, amelynek ha nem is teljes életművét, de ikonikus szerzeményeit szinte minden fiatalabb generáció ismeri. A banda három évtizedes pályafutása alatt nagyjából mindvégig hű maradt ugyanazokhoz a gyökerekhez, ahonnan elindult, és bár termékenység és színvonal tekintetében mindkét irányba kilengett már a görbe, a csapat iránti érdeklődés összességében töretlen.
Egész estés Woodstock a fővárosban
A nyár végéhez közeledve lassan véget ér a fesztiválszezon és újra a klubkoncerteké lesz a főszerep, azonban nem kell még teljesen a szabadtéri zene hangulatát sem elengednünk. Ezt igazolják a Barba Negra Track augusztus 22-i fellépői, akik mindannyian a hazai harc rock-világ elismert előadói: az est házigazdájaként a háromszoros Fonogram-díjas Ozone Mama idézte meg a hatvanas és hetvenes évek zenei stílusát, vendégként pedig az Asphalt Horsemen és a Peter Kovary & The Royal Rebels lelkesítette a közönséget energikus játékával.
Lobogó zászlók, gördülő fejek
Az ausztrál O’Keeffe-fivérek által alapított Airbourne már többszörösen visszatérő vendégnek számít hazánkban: korábban jártak a Barba Negrában, az A38-on, a Rockmaratonon és a Hegyalján is, az idén pedig a Fezen Fesztivált vették célba.
Élőben élni az álmot
Valamennyi művészeti ágban és műfajban találunk olyan meghatározó neveket, amelyek a szakavatottak és a laikusok, a rajongók és az elhatárolódók számára egyaránt, szinte kivétel nélkül mondanak valamit. Az ilyen típusú alkotókhoz azonnal társítani kezd az ember bizonyos attribútumokat, amíg általános ismertségük révén bekerülnek abba a bizonyos popkulturális panteonba, ami egyaránt lehet áldás és átok, és amire minden művész eltérő módon reagál. Ebbe a világhírű klubba küzdötte fel magát Saul Hudson, vagy ahogy mindenkinek ismerősebben cseng, Slash, aki az utóbbi években népszerűvé vált szólóprojektjével idén visszatért a soproni VOLT Fesztiválra.
Nosztalgia, konyhaművészet és poszthumanizmus
Ígéretes, drámai történetek, felkavaró krimik, formabontó tanulmánykötetek és egy csipetnyi líra – csak néhány szemelvény azokból a változatos műfajokból, amelyekkel találkozhattak a résztvevők június 13-án 19 órától a Fuga előadótermében. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából ugyanis a Prae Kiadó ezen a helyszínen szervezte könyvbemutató estjét, amelynek során hat különböző előadást hallhattak az érdeklődők, miközben a lehető legeltérőbb hangulatok, karakterek és perspektívák váltogatták egymást a szerzők és moderátorok sokszínűségének köszönhetően a programon, amelyről az intellektuális tartalom mellett a közvetlenség és a humor sem hiányzott.
A modernizmus és a múlt illúziója
Barcelonán szinte valamennyi fontosabb európai nemzet, kultúra, művészettörténeti kor és stílusirányzat rajtahagyta a kézjegyét, emiatt pedig a katalán főváros egyedülálló, sokszínű és kimondottan gazdag struktúrával rendelkezik. Néhány városrészre egyedi, és könnyedén beazonosítható szerkezet jellemző, máshol viszont teljesen keverten fordulnak elő a legkülönfélébb motívumok, amelyek között mégis van szerves egység és koherencia. Ezeket az eltérő tónusokat a legkönnyebben úgy lehet érzékeltetni, ha megvizsgálunk néhány markáns példát a város többtucatnyi épülete közül, amelyek más-más karakterét emelik ki a barcelonai művészeti palettának.
Akik „szétverték” az Akváriumot
Óriási rajongói várakozás előzte meg a hazai old school rock egyik sikerzenekarának, az Ivan & The Parazolnak május 3-án megtartott lemezbemutató koncertjét. Az új albumot, amely az Exotic Post Traumatic címet viseli, külön izgalmassá teszi, hogy a szakmában igen tekintélyesnek számító Los Angeles-i EastWest Studios termeiben rögzítették, ahol olyan világhírű előadók fordultak meg korábban, mint Frank Sinatra vagy a Rolling Stones. Az Akváriumban megrendezett program iránti érdeklődést jól mutatja, hogy szinte rekordidő alatt elfogytak a jegyek, és telt házas koncertet adott a banda.
Emlékezés, élmény, tapasztalat és psziché
A 26. budapesti nemzetközi könyvfesztivál harmadik napjának egyik ígéretes eseménye egy rendhagyó pódiumbeszélgetés volt, amelynek során huszonnégy olyan szerző munkásságába volt lehetősége a résztvevőknek betekinteni, akik ugyan mindannyian az első könyvüket jelentették meg, ám kiadásukkal máris hatalmas érdeklődésre tettek szert. Az alkotók Európa legkülönbözőbb szegleteiből látogattak el a fesztiválra, így az angol nyelű diskurzus valóban egy nemzetközi, interkulturális hangulatot teremtett meg, és „minifesztiválként” gazdagította a rendezvény szombati programját.
Három banda, egyetlen élmény
A vintage rock és az indie műfajok hazai kedvelői számára a Kőváry név kétszeresen is ismerősen hangozhat: egyrészt Kőváry Péter kapcsán, aki saját zenei projektjei mellett, mint amilyen a jelenlegi Peter Kovary & The Royal Rebels, oszlopos tagja a Rolling Stones magyarországi tribute zenekarának, a Stonednak is - másrészt pedig Kőváry Zoltán juthat eszébe a rajongóknak, akit mostanában a The Trousers nevű klasszikus rockbanda frontembereként láthatunk a színpadon. Az említett két zenekar, amely külön-külön is színvonalas és lendületes koncertjeiről híres, arra vállalkozott, hogy kiegészülve a hasonló stílusban játszó osztrák Reverend Backflash-sel együttesen szórakoztatja a nagyérdeműt április 12-én a budapesti rockszcéna egyik közkedvelt helyszínén, a Robotban.
Napraforgók, álmok, és áramkörök
A mesterséges intelligencia azóta visszatérő kérdése a tudományos diskurzusoknak és a popkultúrának, amióta csak megszületett a koncepciója, és megjelentek az entitás első hírnökei. Ilyenek voltak a primitív sakkautomaták, és számos más automatizált szerkezet is, amelyek már magukban hordoztak egy-egy olyan algoritmust vagy kezdetleges programozási nyelvet, amelyek később nagy mértékben hozzájárultak a mesterséges intelligencia fejlődéséhez.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés