bezár
 

zene

2019. 07. 09.
Etűdök gépzongorára
Conlon Nancarrow, a nomád zongor
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
Ha kortárs zsenit akartok hallani, aki már 22 éve meghalt, és fütyült mindenkire, itt az ideje. Cage? Nono? Penderecki? Húzhatnak. Most a mexikói láncfűrészes zongorista, Conlon Nancarrow fogja felszeletelni a fülünket. Készüljetek fel valami őrülten szokatlanra és furcsára.

A kivándorolt amerikai kísérleti zeneszerző Nancarrowot egyre inkább úgy tartjuk számon, mint a XX. század első számú újítóját a zenei gondolkodásban. Nancarrow csaknem az összes művét gépzongorára írta – ezek a darabok a zeneirodalom legritmusosabb komplex muzsikái, tekervényes ellenpontozású szerkezetükben olykor akár egyszerre 12 különböző tempóban futnak a hangok. Ám komplexitásuk és bonyolultságuk ellenére is felismerhető rajtuk a jazz hatása, ami Nancarrow első ihletforrása volt zeneszerzőként, elsősorban Art Tatum és Earl Hines zongorajátéka. Ugyanígy érezhető az indiai zene hatása is a művein. A nancarrow-i muzsika forgószele vidáman és fizikai erővel telten árad.

Az 1912-es születésű Nancarrow Texarcana polgármesterének fiaként látta meg a napvilágot. Harcolt a spanyol polgárháborúban, a Lincoln Brigádban. 1933-ban tisztelgő koncertet szervezett a bostoni Symphony Hallban, Lenin halálának tizedik évfordulójára. Később hazájában bebörtönzés várta volna kommunista múltja miatt, amit nem tagadott meg, ezért elhagyta az Egyesült Államokat, és Mexikóban, Mexico Cityben telepedett le. Ligeti György és Alejandro Jodorowsky barátja, idén lenne 107 éves.

Nancarrow a 1940-es évektől szinte teljes művészi elszigeteltségben alkotott – csak az 1980-as évekre vált nemzetközileg ismertté és elismertté. Papírhengerekbe lyuggatta rövid, 3-8 perces kompozícióit, amiket azután egy kíntornás mechanikus szerkezet vitt át preparált Bösendorfer zongorára. Koncertjein a zongora egyedül játszott a színpadon, Conlon meg mosolygott a közönségen. Szerzeményei megújították a kortárs komolyzenét, hatásuk máig érezhető szinte minden stílusban, a free jazztől az alternatív rockig. Benne van még a magyar gimnáziumi ének-zene oktatásban is.

Lássuk legfontosabb műveit, némi magyarázattal. A zeneelméleti szövegeket kevesen fogják érteni, de hiszek Salingernek: Fületek azért van. Hallani hallatok.

10. etűd
Nancarrow utolsó műveit szintén a jazz hatja át. Ebben az etűdben egy blues melódia hangzik fel egy balkézre írt akkordsorozat fölött. De ritmusa komplexitása ellenére, nyugodt dinamizmusával ez a darab a komponista egyik legdallamosabb alkotása. Eredetileg ABA formában írta. Ma az átírt verziót tekintjük a végleges formájának, amiből az első részt már kihagyta.

Conlon Nancarrow: Study for Player Piano No. 10

25. etűd
Ez egyike Nancarrow kevés olyan kompozíciójának, amelyben a zeneszerző nem követett szigorú formát. Bár ez is tartalmaz eltérő tempójú kánon-elemeket, ebben mégis a rapszodikus jelleg dominál. Így talán ez lett a legváltozatosabb műve. Arpeggióban, azaz hárfaszerűen megszólaló harmóniák sorozata nyitja a művet, ami azután megpróbálja bejárni a gépzongora összes lehetőségeit. A pianissimók rohanó sorai szinte mintha felhőket képeznének a hangokból. Azt a benyomást keltik a különböző hanghalmazok, hogy Nancarrow grafikus elemeket alkalmazott a gépzongora lyukszalagján. Jelentősek a gyakori váltások a dinamikában és a hangokat kitartó zengető pedál jellegzetes használata a műben, ami tornádószerű hangzással végződik: 200 hang hangzik el másodpercenként, míg a zengető pedál lenyomva áll.

Conlon Nancarrow: Study for Player Piano No. 25

33. etűd: Kánon
Kétrészes kánon (a legszigorúbb ellenpontozó zenei műforma), amely 1,414…/2-edes ütemben íródott – az első szám itt a 2 négyzetgyöke. Ez volt az első mű, amiben Nancarrow az „irracionális tempó” eszközét alkalmazta, ami annyit jelent, hogy a hangszerszólamok ütemének nem volt közös nevezőjük. Mi több, az eltérő tempó nem korlátozódik a mű bizonyos kiemelt, specifikus részeire: a két különböző sebesség egyes részekben akár két egyszerre induló és egyszerre befejeződő hang esetében is váltakozik. A zenedarab jellegét a nyugodt tempójú, hosszú, nyújtott ütemekből álló akkordsorozatok határozzák meg, a kompozíció csak a végén válik élénkebbé. Nancarrow maga egyik legfontosabb művének tartotta a 33. etűdöt, amit 1968 táján írt.

Conlon Nancarrow: Study for Player Piano No. 33

40.a etűd: Kánon  egy gépzongorára
Kétrészes kánon, amely 2,718/3,142-edes ütemben íródott, itt az első az irracionális természetes állandó, a második a pi szám. Ez a darab sok kromatikus glissandóval íródott, ami annyit tesz, hogy a kompozíció a hétfokú skálát öt plusz hanggal kiegészítő, azokat fél hangközökben megszólaltató ún. kromatikus hangsorokat tartalmaz csúszással, azaz két egymástól távolabb eső hang közötti, gyors egymásutánban felfelé vagy lefelé megszólaltatott hangokkal. Mi több: két hangszerrel egyazon időben a két irányba egyszerre lehet glissandót alkalmazni.

Conlon Nancarrow: Study for Player Piano No. 40a

46. etűd
Komplex, 3/4/6-odos ütemű, szokatlan, ún. spasztikus ritmusú, azaz a megszokottnál jóval feszesebb ritmusokat alkalmazó zenemű, amit Nancarrow 1984–87 között komponált.

Conlon Nancarrow: Study for Player Piano No. 46

49.a-b-c etűd
Három kánonból álló kompozíció, amely 4/5/6-odos ütemben íródott. E jazz-hatásokat mutató háromtételes művel Nancarrow megpályázta a Grawemeyer-díjat, sajnos sikertelenül. A viszonylag egyszerű ütemarányú darab könnyen előadható a mai zenekarok számára. Ezért Nancarrow szerette volna átdolgozni egy háromtételes műre, gépzongorára és zenekarra, de végül ezt az elképzelését nem tudta megvalósítani. Az etűd mindhárom tételében ugyanazt az ütemarányt és ugyanazt a témaanyagot alkalmazza. A művet 1987 körül komponálta.

Zene: Conlon Nancarrow: Study for Player Piano No. 49a

49.b etűd
Szintén a dö dszessz hatásait mutató, lassú, nyugodt tétel.

Conlon Nancarrow: Study for Player Piano No. 49b

49.c etűd
Gyors, komplex tétel, teljesen jazz-hangzású.

Conlon Nancarrow: Study for Player Piano No. 49c

Ez volt Conlon, jön még a teljes első lemeze (1949-50), anyám éppen 14 éves volt, vidám tánczene. Ezt nagyon szerettem. Ha lehetett, minden Opál Színház performansz után feltettem, hehe. És, feltétlenül utazzatok el Mexico Citybe!

Conlon Nancarrow: Studies for Player Piano Vol. I.


KLIKKELJ A BÖSENDORFERRE, HA ZENÉT AKARSZ.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Triceps --


További írások a rovatból

zene

Az improvizatív zene ünnepe Budapesten Az improvizatív zene ünnepe Budapesten
Mats Gustafsson az Újbuda Jazz fesztiválon
Interjú Tóth Kingával intermediális alkotásról, a fiatalok lehetőségeiről, szellemi műhelyekről, fordításról
zene

Etűdök gépzongorára Etűdök gépzongorára
Conlon Nancarrow, a nomád zongor

Más művészeti ágakról

irodalom

Hogyan beszéljünk a jelenről Hogyan beszéljünk a jelenről
Prae Műfordító Tábor, beszámoló, 6. nap
irodalom

Elég gazdagok már nem leszünk sosem Elég gazdagok már nem leszünk sosem
Prae Műfordító Tábor, beszámoló, 4. nap
irodalom

Ha lehet, akkor éljen és mozogjon Ha lehet, akkor éljen és mozogjon
Prae Műfordító Tábor, beszámoló, 1. nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés