bezár
 

zene / interjú

Család és zene ma, Magyarországon
Kelemen Barnabás első szólóestjéről Kroó György, a Magyar Rádió vezető kritikusa a következőket mondta: "Rendkívüli igéretnek azért érzem, mert kimagasló adottságok birtokában, elbűvölően harmonikus jelenség. Hangszeres technikai készségét, sőt hangszeres fantáziáját kiegyensúlyozza a zenei tehetség. Ez a primer muzikalitás azonban nemcsak az ösztönök síkján vizsgázik jelesre, hanem az életkorhoz viszonyítva megdöbbentően sok intellektuális elemet is tartalmaz, közöttük a legritkábbak egyikét, a stílusérzékenységet."
A sok ezer színből még csak párat mutattunk meg
Izgalmasan indul a Magashegyi Underground zenekar nyara, ugyanis Bocskor Bíborkáék nemrégiben még első, önálló, budapesti szabadtéri koncertjükre próbáltak, július 7-én pedig már Veszprémben egy szimfonikus zenekarral lépnek fel a Veszprémi Utcazene Fesztiválon. A zenekar énekesnőjét faggattuk.
Szinesztézia és más érzéki nyalánkságok
A szinesztézia szó a görög "aisztheszisz" (érzéki észlelés) és "szün" (együttes) összetételéből áll elő: együttes észlelést jelent, azaz azt a jelenséget, amikor egy érzékszerv ingerlése – természetes körülmények között – egy másik érzékszervre jellemző észleletet eredményez, illetve egy másik érzékszervi modalitás észlelési folyamatát minőségileg vagy mennyiségileg megváltoztatja.
Hol találkozhat mesterével a tanítvány?
A Crescendo Nyári Akadémia immár 9 éve arra törekszik, hogy kéthetes kurzusa során művészileg és emberileg egyaránt értékes útravalót adjon az elkövetkezendő évtizedek meghatározó művészegyéniségeinek. Olyan oktatókat hívnak meg, akik a szakmai igényességen túl teljes emberként tekintenek az útkeresésben lévő diákokra, és szívesen beszélgetnek velük kérdéseikről, és a művészi pálya buktatóira is felhívják a figyelmüket. Így kerülhetett sor néhány évvel ezelőtt Kirkósa Tünde, fiatal tehetséges csellistánk és Judith Ermert Robe, a Ghenti Király Konzervatórium csellóművészének gyümölcsöző találkozására.
Tubások találkozója Tokióban – beszélgetés egy sabu-sabu étteremben
Nem sűrűn történik meg az emberrel, hogy Tokió külvárosában egy sabu-sabu étteremben két illusztris tubás társaságában költsön el egy vacsorát. Nos, velem ez történt. A veterán amerikai Roger Bobóval, a tokiói Muszasino Egyetem tanárával és az ifjú, világszerte ismert magyar Szentpáli Rolanddal, a hongkongi zenekar tubásával nemcsak a japán kulinária, hanem a tuba rejtelmeibe is betekintést nyerhettem. A beszélgetés angolul folyt, sok nevetéssel megtűzdelve, melyet csak a pincérnő magyarázatai szakítottak meg az ételek helyes elfogyasztásáról.
Melankóliával és reménnyel vegyítve
Fiatalok, tehetségesek és innovatívak. Alternatív zenét hangulatfestő post-rockkal vegyítenek, csellóval, zongorával színeznek. Nevüket egy Weöres Sándor novellából vették, előző lemezükön pedig a Latinovits által szavalt A muszáj Herkulest szőtték bele a post-rock zenei közegébe. Idén áprilisban érkezett az ingyenesen elérhető második album, a Hélium: irodalmi áthallás most nincs, a minőség viszont maradt. Zenekarról, dalszerzésről, Héliumról és post-rockról Győrffy Máté gitárossal beszélgettünk.
A művész legyen önmagával azonos – Interjú Pavlovits Dávid gitárművésszel
Egy gitáros, aki a Carnegie Hallban adott koncertjén zongorán játszotta a ráadást. New York és a budapesti Zeneakadémia Nagytermének meghódítása után azonban egy baleset miatt az alapoktól kellett újra tanulnia hangszerét, s most ismét kezdőnek tartja magát. Jelenleg éjjel-nappal zenét szerez, tizedik nyelvként kínaiul tanul, és művészeti vezetésével e hét végén 13-dik alkalommal rendezik meg a hazai zeneélet meghatározó gitárfesztiválját Szegeden. Interjú Pavlovits Dáviddal, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának gitártanárával. A beszélgetés végén meglepetés feladvány nyereménnyel!
Régi és új – ki írja a zenét?
A kombinatorikus zenei társasjátékok a 18. század második felének vívmányai, akkortájt jöttek divatba. Az elgondolás maga, hogy gépies, automatizált módszer felhasználásával bárki lehet sikeres zeneszerző, a 17. századra datálható, mikoris a nagy polihisztor, Athanasius Kircher egy Arca Musurgica nevû komponálógépet szerkesztett. Ez a masina a kombinatív módszerek és bizonyos zenei törvények segítségével egyszerű, "trendi" művek "szerzésére" volt képes.
Nagy egyéniségek és kevesebb határ – Interjú Kollár Zsuzsa zongoraművésznővel
A legtöbb baj a határokkal van, az elszigeteltséggel és az elszigetelődéssel. A félelemmel, hogy még ma meg kell határoznunk a helyünket – mielőtt mások helyeznek el bennünket. Pedig ez is egy állandóan változó folyamat – akárcsak a zene, és nem hiszem, hogy már ma meg kellene írnunk a saját történelmünket.
Lemondtunk sok élvezetről, amiről mások nem
Azért nem tart ott a fülünk - tudniillik az európai ember klasszikus zenén érlelt füle -, mert egy táguló spirális rendszer két végét megfogtuk és kinyújtottuk azáltal, hogy elkezdtük lineárisan ábrázolni. Összes vágyunk az volt, hogy minden transzpozícióban egységes legyen, s ezáltal lemondtunk a tisztaságáról, vagyis bedugult a fülünk.
16   17   18   19   20   21   22   23   24 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés