Kicsit olyan ez, mint a hangosfilm-váltás: az elején mindenki el volt ragadtatva magától a hangtól; attól, hogy egyáltalán van. Eltartott egy darabig, míg elmúlt a hangosítás varázsa, és a hangosfilm is olyasmi színvonalat ütött meg, mint a némafilm-korszak végi mesterművek (Metropolis, Az utolsó ember). Lehet, hogy a 3D nem veszi át teljesen az uralmat, és nem szorítja ki a síkképes filmeket. De én azért szurkolok, hogy fejlődjön ez az irányzat is.

Addig is, amíg az alkotók az újdonság varázsából élnek, marad az, ami a legkézenfekvőbb: ezerrel kihasználni, amire a nézők amúgy is vevők, és hatni az érzékekre. Mert ugyan mit érdemes mutatni a publikumnak 3D-ben? Hát persze, hogy csupa olyasmit, amitől megijed, vagy amin elámul. Szörnyeket, leginkább. És dinókat. Meg szemet gyönyörködtető tájakat. Na, ezekben bővelkedik a film.

Eric Brevig és kis csapata biztosra ment: kalandfilmet forgattak, ami adja a borzongatós akciók és a lenyűgöző látvány lehetőségét. De a történettel sem mertek kockáztatni: jól döntöttek, amikor egy olyan klasszikushoz nyúltak, mint az Utazás a Föld középpontja felé. Piros pont jár nekik, amiért nem remake-et készítettek - talán látták az előző Verne-filmet, és rájöttek, hogy nem érdemes megpróbálni überelni, hiszen jó lett?

Nem mintha bajom lenne a Verne-sztorival, sőt, kifejezetten kedvelem! Egy remake esetén inkább az ellen volna kifogásom, hogy új történet és új ötletek helyett az alkotók a már jól beváltakhoz nyúljanak, és mindenféle vadi új sztárokkal meg CGI-jal felturbózva alaposan elszúrják a hivatkozási alapot, az eredeti filmet. Brevigék egyszerűen fogták a regényt, a szereplők kezébe adták, és útjukra bocsátották őket; kövessék a regény fonalát, és induljanak el a címben megjelölt helyre. Ez mindenesetre egy meglepően jó döntés volt egy olyan elsőfilmes rendezőtől, akinek karrierje eddigi csúcspontját a Pearl Harbor vizuális effektjeinek elkészítése jelentette.

Brendan Fraser egy mókás, kicsit elszállt tudóst alakít: Trevort, aki azért indul Izlandra, hogy felkutassa évekkel ezelőtt eltűnt, halottnak hitt bátyját. Magával viszi épp nála nyaraló unokaöccsét, Seant (Josh Hutcherson, akit a Zathurából vagy a Híd Terabithia földjére című moziból is ismerhetünk), és Izlandon csatlakozik hozzájuk Hannah (Anita Briem a Tudorokból), a hegyi vezető, aki egy, a bátyóhoz hasonlóan verniánus, és szintén halott kutató lánya. Össze is állt a csapat, az arányok teljesen megfelelnek a hollywoodi ideálnak: egy nő, egy gyerek, és még háziállat is akad, egy fluoreszkáló kismadár személyében. Persze rá már a Föld középpontjában bukkannak, ahová véletlenül, egy kürtőn át zuhantak.

Valószínűleg a sztárgázsin spórolták ki a költséges CGI technológia árát, hiszen Fraser (aki nemcsak főszereplő, hanem producer is egyben) az egyetlen húzónév a filmben. De ez egyáltalán nem vált a film kárára: ő - mint hős - elviszi a hátán a kalandot, segítői pedig szintén élvezhetőt alakítanak. És mint már említettem, remekül kihasználják a 3D nyújtotta lehetőségeket is: hiába fogadjuk meg, hogy nem fogunk megijedni a következő felénk repülő piranhától, úgyis összerezzenünk, amikor a képünkbe harap.

Mindent összevetve, a film abszolút szerethető, 92 perces hosszát remekül eltalálták, az embernek nincs ideje elunni magát. Külön dicséretet érdemelnek a kor-reflexív poénok, például amikor a földbelseji tenger közepén megszólal Sean mobilja, akit a mami hív aggódva (igen, a térerő csodái, ugye), vagy mikor a tudósból kalandorrá lett Trevor, megölvén egy húsevő növényt, macsósan letépi szakadt pólója ujjait. Pon mint George, az őserdő hőse. Vagy mint Rick O’Connel. Csak remélni tudom, hogy Fraser a sikeren felbuzdulva nem kezd el ebből is franchise-t forgatni! Aki látja, szóljon neki! Köszönöm.


Utazás a Föld középpontja felé (Journey to the Center of the Earth)
Színes feliratos amerikai kalandfilm, 92 perc, 2008.
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.
Rendezte: Eric Brevig
Író: Jules Verne
Forgatókönyv: Mark Levin, Jennifer Flackett
Szereplők: Brendan Fraser, Josh Hutcherson, Anita Briem
Bemutató: 2008. szeptember 4.
Forgalmazza: InterCom