bezár
 

irodalom

2026. 10. 15.
Bereményi-verseskötet várható október végére
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Bereményi-verseskötet várható október végére Verseskötettel jelentkezik Bereményi Géza október végén. A Kossuth-díjas író, költő, dalszövegíró október 27-én megjelenő, Milyen világ ez? című verseskötete kapcsán az MTI-nek elmondta: a cím egyszerre fejezhet ki rácsodálkozást és számonkérést, a kétféle viszonyulás ugyanis nem zárja ki egymást.

A 104 oldalas, keménytáblás verseskötet a Magvető Kiadó. gondozásában jelenik majd meg. A kiadó ismertetője szerint a versek egyszerre folytatják és újraírják a szerző életművét, akinek új kötete "kifejezetten a 2020-as évek pontos lírai megörökítése".

A cím egyszerre fejezhet ki rácsodálkozást és számonkérést, a kétféle viszonyulás ugyanis nem zárja ki egymást - hangsúlyozta Bereményi Géza az MTI-nek.

"A kötetben sokféle téma és hangulat váltakozik, a szövegeket azonban összekapcsolja egy közös hang" - mondta a szerző, aki azt is felidézte, hogy az egyik verséből emelte ki a címet, amelyet a versek mondanivalóját és formáját átgondolva választott.

Bereményi Géza szerint a címadó versben "a világ darabosságának és a darabok kavarodásának képe jelenik meg", azonban arra, hogy pontosan milyen világot idéz meg a kötet, véleménye szerint csak a versek olvasásával lehet igazán választ kapni.

A szerző kifejtette azt is, hogy sorai azzal együtt születnek, ahogyan ő maga változik. Az ember folyamatos változásával ugyanis a gondolatai és érzései is alakulnak. A lírát éppen ezért tartja különösen izgalmasnak műfajnak: írás közben olykor saját magát is meglepi.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyiben más a most megjelenő versekben ábrázolt Budapest, mint az évtizedekkel korábban megénekelt főváros elmondta: Budapest képe is folyamatosan változik az emberben, éppúgy, ahogyan ő maga is változik.

"Egy városról szóló versnek arra kell választ adnia, milyen az adott hely az adott pillanatban. A fővároshoz fűződő viszonyunk sem állandó. A régi város emléke és a jelenkori Budapest képe nem különül el élesen: az emberrel együtt az is átalakul, ahogyan a várost látja és megéli" - fogalmazott a szerző.

Az alkotói folyamat kapcsán elárulta: nem határozza el előre, milyen műfajban dolgozza fel az emlékeit. Egy-egy érzés vagy élmény maga találja meg a számára megfelelő formát. Olykor versben, máskor prózában vagy dalszövegként tudja a legpontosabban megfogalmazni a történteket.

Beszélt arról is, hogy a versek keletkezésekor nem feltétlenül dallamot hall, inkább ütemet érez. Hozzáfűzte: a versek gyakran nem gondolatokból, hanem érzésekből, vagy emlékfoszlányokból születnek. "Egy szöveget elindíthat a harag, de az is, ha egy emlékfoszlány hirtelen új értelmet nyer, és az addiginál tágabb jelentést kap" - fogalmazott.

Elmondta, hogy számára az alkotás olykor egy nyomozáshoz hasonlít: előfordul, hogy egy régen megtörtént esemény részletei csak később, az írás folyamatában állnak össze.

"Volt, hogy egy regényfejezet írásakor jöttem rá, miért viselkedett velem valaki érthetetlenül évtizedekkel korábban, mert a történet felidézése és megformálása segített feltárni olyan összefüggéseket, amelyek annak idején nem voltak világosak számomra"

- mesélte az alkotó, aki a műfaji sokszínűség kapcsán arról is beszélt, hogy bár a prózát józanabb műfajnak tartja a líránál, az önéletrajzi írásaiban mégis gyakran jut érzelmi felismerésekre.

Mint rámutatott: a korábban megélt eseményeket más-más műfajban feldolgozva újabb rétegek tárulhatnak fel nemcsak az olvasó, de az alkotó számára is. A film, a regény, a vers és a színház eltérő hatást gyakorol az alkotóra és a közönségre, így ugyanaz a történet újraolvasva vagy újranézve más jelentést kaphat. A szerző szerint a film elsősorban a nézőnek készül, míg a színházi előadás - élő szereplőivel és közös pillanatával - a költészethez hasonló élményt is nyújthat.

A Magyar Copperfield október 10-én, Máté Gábor rendezésében a Budaörsi Latinovits Színházban bemutatott színpadi adaptációja nagyon tetszett neki, és még őt magát is meglepte, hogy a regény színpadra vihető. A nézőtéren ülve saját életének eseményeire is másként tudott tekinteni. Különös élménynek nevezte, hogy a megtörtént eseményeket feldolgozó darab dokumentumként és közösségi élményként is működik: a közönséggel együtt fedezte fel újra azt, amit egykor átélt. A színpadi változat így nem pusztán felidézi a múltat, hanem új értelmezést is ad neki.

Bereményi Géza beszélt arról is, hogy jelenleg Cseh Andrással, Cseh Tamás fiával közösen alkotnak. Emellett új regényen is dolgozik, amelyben az 1970-es évek egyetemi éveit és első nagy szerelmét is feldolgozza. Mint mondta, hosszú ideig nem találta a megfelelő szavakat az anyaghoz, de most új lendületet kapott a munka, és tervei szerint tavasszal befejezi a kéziratot.

Fotó: Stekovics Gáspár

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az Alföld és a Jelenkor 2026. októberi számáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 39. számáról
Sugár Viktória és Kita Michihiro Pesti bérházak. Stílus, mintázat, fejlődés című könyvéről
Avagy szerette-e a verseket a nagy prózaíró?

Más művészeti ágakról

film

Csütörtökön díjnyertes filmekkel indul a Szemrevaló Filmfesztivál
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Matematikai Kutatóintézet volt főigazgatója lett az HUN-REN elnöke
gyerek

A Maminti Kuckó gyerekprogramja


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés