bezár
 

irodalom

2019. 06. 17.
Történelem családregényben, krimiben, versben, asszamblázsban
A Margó Fesztiválon és a 90. Ünnepi Könyvhét pénteki napján a Prae Kiadó három új kötete mutatkozott be
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hatalmas hőség, úgy látszik a lelkes olvasókat ez nem tántorítja el, szép számmal jelennek meg így is a rendezvényeken. A székeken ,,Hűsítse magát kortárs irodalommal!” legyezők – jóleső gesztus a Margó Fesztivál szervezőitől. A Prae Kiadó három új könyve mutatkozik be a 90. Ünnepi könyvhét június 14-i, pénteki napján a Petőfi Irodalmi Múzeumban, és a FERi feminista galeriben. A három kötet nagyon különböző, de mindben erős a történelmi megalapozottság.

Elsőként a Petőfi Irodalomi Múzeum dísztermében 15 órától P. Horváth Tamás A Zsolnay. Egy dinasztia eredete című regényéről beszélget Szederkényi Olga az alkotógárdával: a szerzővel, P. Horváth Tamással, a kötet szerkesztőjével, Péczely Dórával és L. Varga Péter irodalomtudóssal. 

Péczely Dóra, L. Varga Péter, P. Horváth Tamás és Szederkényi Olga

Arról kezdenek el beszélgetni, hogy ki hogyan találkozott először a Zsolnay névvel. Személyes síkon indítani a beszélgetést ügyes dramaturgiának tartom: így az egyből oldottá válik. Gyerekkori emlékek, pécsi egyetemi évek kerülnek szóba, mindenki számára materiális síkot, tárgyi megtestesülést idéz a név az első emlékben. Péczely Dórának egy rokoni szivarszoba-atmoszféra jut eszébe a gyerekkorából:  „akkor még nem a füsttől óvtak minket, hanem attól a bizonyos kávéskészlettől”. Ez a mondat megtetszik, feljegyezem. Sok mindent összefoglal a Zsolnay-identitásról. Eztán indíttatásokról esik szó. P. Horváth Tamás szerint sok könyv van a Zsolnayról, de mindenki a porcelánról ír, magáról a dinasztiáról, és hogy hogyan alapozták meg a város gazdasági-kulturális fellendülését, nem esik szó szépirodalmi kontextusban. Foglalkoztatta még a Zsolnay névhez kötődő szabadkőművességgel kapcsolatos pletyka. P. Horváth Tamás a levéltárban megtalálta Zsolnay Miklós beavatási iratait, ami által a pletykából történelmi tény lett, s mint ilyet, szeretette volna közölni a pécsiekkel, szinte szó szerint bele is írta a Tündérváros című regényébe. Péczely Dóra szerint azonban nemcsak a pécsiek számára lehet érdekes a kötet, hanem mindenki számára, aki szereti azokat a regényeket, amelyek megmozgatják a történelmet, de kiemelik belőle az embert. A szöveg a 19. század közepi-végi Pécsről a szó minden értelmében ízes korképet fest: Szederkényi Olga a lokálpatrióta vonalra hívja fel a figyelmet, a korabeli pécsi ételek, borok részletes ismertetőivel. Ezek által a részletek által sokkal plasztikusabb képet fest a korról, mint a törtélemkönyvek száraz sorai.

A videót a két könyvbemutatóról György Alida készítette

Kis szünet után ugyanezen a helyszínen Cserháti Éva A sellő titka – A K.É.Z első esete című krimijét mutatja be. A beszélgetés az előzőhöz hasonló mind résztvevőit, mind struktúráját tekintve. Szederkényi Olga moderál, részt vesz a szerző, Péczely Dóra szerkesztő és Pető Andrea történész. Személyes kedvencekről esik szó, elhangoznak többek között Gilly Macmillan,  Agatha Christie és J. K. Rowling nevei. Cserháti Éva azt mondja, nem ő választotta a krimit, hanem a krimi választotta őt. Érdekli a mérnöki munka, a precizitás, ami mögötte van, az alapos kutatói munka. „Én egy elfuserált mérnök vagyok” – definiálja magát szellemesen a mérnökcsaládból származó író. Cserháti regényében jelentős a történelmi, társadalmilag érzékeny vonal.

Péczely Dóra, Pető Andrea, Cserháti Éva és Szederkényi Olga

Két idősíkon játszódik a kötet, a görög polgárháborúból Magyarországra érkezők korában, a negyvenes évek végéről, és 2015 Magyarországán. Szederkényi Olga azt emeli ki, hogy a kötet főnyomozója egy normális, átlagos nő, családanya. Frappáns visszacsatolás érkezik: ,,igen, mert úgy gondolom többnyire normális emberek vagyunk”. A regény egyben a Prae Kiadónál most hivatalosan is útjára indult Krimi ma sorozatának harmadik darabja, Molnár T. Eszter és Mészöly Ágnes kötetei után. Cserháti Éva a regényt Pető Andreának ajánlja, akihez érzelmi és szakmai kapocs fűzi. Egy kedves történetet el is mesél vele kapcsolatban. Miután Évát felvették a CEU doktori képzésére, úgy döntött, mégsem vág bele. Azt érezte, sosem lenne belőle író, ha megkezdi a képzést. Andrea volt az egyetlen, aki lelkesedett az ötletért, és aki úgy gondolta, hogy van annyira jó írónak lenni, mint a  CEU-n doktorizni – meséli elérzékenyülten. Felmerül a külföldi kiadás lehetősége, ami kapcsolódási pontok mentén akár érdekes lehet másutt is: például a görög szál miatt.

A Margó Fesztiválon

19 órakor Lesi Zoltán Magasugrás című kötetét mutatják be a pesti kortárs színtér bátor helyszínén, a FERi feminista galeriben. Ugyanezen a napon nyílt meg a szövegek ihlette Egy ugrás és a homár című kiállítás, ennek terében kap otthont a bemutató. Performatív módon nyújtottak betekintést a kötetbe: Lesi Zoltán versei, Csehy Zoltán asszociatív interpretációi a kötetről, illetve hanginstallációk idegen hangjai szólalnak meg.

Szerző, szerkesztő, költők

Az 1930-as évek olimpiái mozgatták a szerzőt a könyv, majd később az összművészeti produkció esetén is. Az 1936-os német olimpiai csapatokban az átlagnál több nő szerepelt, ez a sikereik arányában is megmutatkozott. Néhány atlétáról később kiderült, hogy nem nők, hanem interszexuálisak voltak. Ezt a jelenséget Dora Rajten és Gretel Bergmann közös történetén szűrik át a szövegek. Dora Rajten csak azután szerepelhetett az 1936-os berlini olimpián, miután Greten Bergmannt zsidó származása miatt kizárták. Dorát később rendőrök fogják el. A hosszú út előtt nem volt ideje borotválkozni. Most ideges, mert púdere sincs.” Levetkőztetik, megalázzák. A náci rendőrség férfinak nyilvánítja, és megfosztja olimpiai érmeitől. A FERi szűk tere akár metaforikus is lehet: kis mozgástér mint a szabadság korlátozása. A térben elhelyezkedő multimediális-képzőművészeti alkotások speciális atmoszférája, amelyek a szerző, Lesi Zoltán és Ricardo Portilho grafikus-dizájner közös munkái, jól visszaadják a versek alaphangulatát. Oda-vissza hatnak egymásra, egymást erősítik: a versek is erősen vizuális töltetűek. A kiállított asszamblázsok rendőrségi riportokból, álhírekből, interszexuális sportolók képeiből tevődnek össze. Az egyik munkán a központi motívum a homár. Először nem értem, de még ezzel együtt is zaklatottá tesz az erős kép. Az első asszociáció a dehonesztáló szleng, aztán többletjelentést nyer egy vers kapcsán. ,,A külső jegyek alapján a hímnek tűnő egyedekről a szövettani vizsgálatok után kiderült, hogy női ivarmirigyekkel is rendelkeznek. A vízi élőlények között gyakoribb az interszexualitás, mint az embereknél.

Megrendítő az a metódus, amivel a versek a nyerseséggel élnek: emberek, akik egy-egy mondattal determinálják az emberi lényt, emberek, akik eldöntik, ki férfi, ki nő. ,,Mit kezdjen a nyelv az interszexualitással? Várja meg, amíg a környezet megnevezi a konkrétumot? A környezet mindent meg tud nevezni. (…) Kinőhetetlen betegsége és naivitása ez a nyelvnek"hangzik el Csehy Zoltán  szövegében.

Mindenképpen erős koncepció. Már hazaúton a kezembe veszem a dedikált kötetemet.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Gáspár Sára --

1999-ben született Szegeden. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem designkultúra szakán végzett.


További írások a rovatból

irodalom

A mindennapok újraírása A mindennapok újraírása
Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíjpályázat nyerteseinek beszélgetéséről
irodalom

Adj, király, katonát! Adj, király, katonát!
Helyzetjel 1.
irodalom

Csak az tudok lenni, ahogy megszólalok Csak az tudok lenni, ahogy megszólalok
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 6. nap
irodalom

Senki se tenger, mindenki óceán Senki se tenger, mindenki óceán
Irodalmi Diszkó Szegeden

Más művészeti ágakról

Fenyő D. György: Útikalauz a vershez. Tilos az Á, 2021
Interjú Káli Gáborral versenyekről, karrierépítésről, zenei együttműködésekről
Közönségtalálkozó Enyedi Ildikóval A feleségem története premier előtti vetítésén
gyerek

Hercules wins Hercules wins
A Helló, Héraklész premierje a Budapest Bábszínházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés