bezár
 

építészet

2014. 12. 23.
Törökvilág Magyarországon
Oszmán-török építészet Magyarországon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
„Az osztrák elvette tőlünk a mi kedves Budánkat.” Énekelte egy régen élt török költő nagy sajnálatában, s valóban, a török hódoltság idején a törökök hozzászokhattak Magyarországhoz, a magyar városokhoz, s joggal érezhették a magukénak. Igen ám, de másképp gondolkoztak erről a magyarok, s nem kevésbé határozott egyetértéssel adhatunk igazat nekik is.   

Gyorsan oszlassuk el a berögzött kényszerképzetet. Sokak emlékezetében a török hódoltság a pusztítás és a rom metaforája, a törökök ittléte a templomok kisajátításával, a falvak elnéptelenedésével, a magyarokat erősen sújtó adórendszerek bevezetésével egyenlő. Ugyan megfigyelhető a számottevő negatívum, de a törökök a rombolás mellett építettek is, s például több ma működő és használt fürdő az ő kezeiknek munkáját dicséri.

K. Pintér Tamás és Sudár Balázs: Oszmán-török építészet Magyarországon című, a Türkinfo Kiadónál most megjelent könyve az ország különböző részein máig fellelhető  maradvány vagy felújított török épületeket járja körül, rajzokkal illusztrálva a kultúrtörténeti és építészeti szempontból sem elhanyagolható, érdekes szövegeket. Semmi szószátyárság, rövid, velős szövegek nyújtanak betekintést a letűnt kor nem mindenkinek fényes korszakából ránk-hagyományozódott épületeinek életrajzába, jelenkori sorsába. A többnyire fürdőkkel és szentélyekkel foglalkozó kötetben ismerős épületek – a Rudas Gyógyfürdő, a pécsi dzsámi, Gül baba türbéje etc. – bukkannak fel és hozzák közel a régi Magyarország idegen kőrakásait, bár meggyőződésem, a nagy része ezeknek senki előtt nem ismeretlen, s zömében már többen megfordult az olvasó.

Hunyadi János utca, szemben a Dzsámi

Sudár Balázs jól foglalja össze az átlag magyar és török olvasó számára érdekes információkat, nem hagyja, hogy olvasás közben unatkozzunk, s olyan adalékokkal szolgál, miszerint például Pécsett is emeltek türbét, méghozzá Idrísz Babának, akiben a törökök a szent embert tisztelték. A törökök kiűzése után nem minden épület a magyaroknak esett áldozatul. Volt, amelyiket a természeti csapások romboltak le vagy tűntettek el végképp. Érden az egyik dzsámit az 1837. évben bekövetkező árvíz pusztította el. Ugyancsak érdekességszámba megy az a tény, hogy: „A törökök által épített budai imahelyek nagy többsége nyomtalanul eltűnt, egyetlen épület maradt meg részben: Tojgun pasa dzsámija.” Nem egy épület az elmúlt évtizedek és a jelenkor elhivatott értékmegőrző tevékenységének köszönheti a fennmaradását. A magyar szakemberek számos épületet ástak elő a múlt romjai alól s hozták helyre támogatások segítségével, immár a magyar építészet és kultúra részeként tekintendő ezeket az épületeket.

Rudas gyógyfürdő, termál medence

A könyv kétnyelvű, a török fordítás Tarik Demirkannak, a Turkinfo főszerkesztőjének munkája. A fekete-fehér rajzok páratlansága tovább növeli a bizalmunkat és lelkesedésünket a kiadvány iránt. Rajta, aki jelenleg nem tud ellátogatni a magyarországi török emlékhelyekhez és a megmaradt, a régi török kort most már veszélytelenül idéző épületekhez, annak kitűnő utasszállító gyanánt soha jobbkor nem jöhetne az Oszmán-török építészet Magyarországon című vékony, annál tartalmasabb könyvecske. 

Fotó: Fortepan.hu

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Ayhan Gökhan --


Más művészeti ágakról

art&design

Mi a válaszunk? Mi a válaszunk?
A Deák17 Galéria „Reflex” című kiállításáról
...traumák sem ártanak, ha alanyiságot szeretnénk...
irodalom

Hol van az út Esterházy Péterhez? Hol van az út Esterházy Péterhez?
Péczely Dórával és L. Varga Péterrel beszélgettünk


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés