bezár
 

art&design

2017. 07. 06.
Így fedezd fel az épületeket díszítő geometriát!
Különutak - Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nyár egyik fontos kiállítása egy interaktív művészeti felfedező túrára invitálja a látogatókat. A Kassák Múzeum és a Kiscelli Múzeum közös kiállítása egy olyan koprodukció eredménye, melynek perspektívája a főváros utcáin bolyongva tovább szélesíthető. A kiállításlátogatás élménye ezúttal kilép a múzeumok falain kívül és a város számos pontján további művészeti élményeket garantál. A kalandos kulturális program fókuszába most mozaikok, domborművek és építészeti plasztikák kerültek. 

Budapest történetéről sokat elárulnak építészeti emlékeik. Egyre népszerűbbek azok a városi séták, melyek alkalmával ezeket élményszerűen és részletesebben megismerhetjük. Ezt a modellt ültették át a Különutak című kiállítás szervezői egy sajátos múzeumpedagógiai rendszerbe, mely során mi magunk, önállóan lehetünk a művészeti kincseket felfedező kalandorok. Az ötletes programcsokor több intézmény együttműködésével valósult meg. A koncepció origóját a német művész, Karl-Heinz Adler életműve adja. A művész idén 90 éves, munkássága iránt megélénkült a szakma és a közönség figyelme is. Ennek vitathatatlan oka az ouvre sokszínűsége: Adler foglalkozott klasszikus ornamentikával, geometrikus rendszerekkel és épülettervezéssel is. Tavaly a berlini Eigen+Art Galériában rendeztek kiállítást műveiből, idén pedig a budapesti duplakiállítás mellett Drezdában, az Albertinumban látható ugyancsak tárlata.

Elismertsége azonban a 20. század folyamán korántsem volt töretlen. Az 1950-1960-as években ugyanis az absztrakció nem volt támogatottnak nevezhető irányzat a képzőművészeti kifejezésformák között hazánkban és a környező régiókban. Magyarországon pedig vitaindító ok volt, hogy a hivatalos kultúrpolitika a szocialista realizmus korszakában „elutasítja a formalizmus és az absztrakció minden válfaját”. Némi áttörést azonban az építészet világa adott. Az 1960-as évekre a második világháború következményeképpen hatalmas lakáshiány alakult ki. Ennek a problémának a megoldására az építkezéseket iparosítani kezdték, melynek fő szempontjai a rendszerelvűség, a méretkoordináció és a tipizálás lettek. Tulajdonképpen ezt a csapásirányt követte Karl-Heinz Adler és Friedrich Kracht, akik 1972-től hasonlóan ipari technológiával, szeriálisan ismétlődő, geometrikus formakészletből álló térelválasztó rendszereket hoztak létre. Ez az időszak volt a kiindulópontja az elemekből összeépíthető bútorok megszületésének, az azonos méretű panelekből összeállított lakóházak létrejöttének és ezzel együtt a lakás- és tárgykultúra némi uniformitást mutató átalakulásának.

Különutak_2017

A Kiscelli Múzeum kápolnaterében ennek a történetnek a kibontását ismerhetjük meg. A bemutató izgalmasságát az adja, hogy a német művész terveivel, a magyar művészeti színtér kivételes alkotásai kerültek párhuzamba. Lantos Ferenc pécsi iskolaalapító mester munkáitól indulva Pinczehelyi Sándor, Deim Pál, Maurer Dóra, Bak Imre és Fajó János műveit is láthatjuk. Maguk a műtárgyak jellemzően nagyalakú táblaképek vagy a kor jellegzetes technikájával készült zománctáblák. Emellett rengeteg archív dokumentumfotót láthatunk, melyek programszerűen megszerkesztett geometrikus vázlattervekkel egészülnek ki. Számos videón láthatók interjúk, melyek a kor sajátosságairól szólnak, s melyekről bővebben korabeli művészeti folyóiratokból is szerezhetünk ismereteket.

A Kassák Múzeum kiállítása Karl-Heinz Adler életművét mutatja be részletesebben, melyet egyúttal politikai kontextusba is helyeztek. A falakra kisméretű akvarellek, gondosan szerkesztett konstrukciók kerültek. Emellett ebben a térben ismerhetjük meg Adlerneka magyar művészekkel kialakított kapcsolatát, melyről Bak Imre és Fajó János egy-egy interjúban számol be. A múzeum kisméretű kiállítóterei sem okoznak csalódást, mivel alkalmat teremtenek arra, hogy az információtengerben elmerülve jobban megismerhessük a valós történelmi körülmények között megvalósult művészeti kapcsolatokat.

Különutak_2017

Ahogyan fentebb már említésre került, a tárlata két intézmény kiállítótereinek látogatása után nem ér véget. A jegyünk mellé egy kísérőkiadványt kapunk, mely továbbkalauzol minket a korszakhoz kapcsolódó budapesti épületekhez. A sok színes illusztrációval kiegészített térkép a Köztérkép – a köztéri alkotások közösségi adatbázisának segítségével jött létre. Az akció címe Absztrakció kint és bent, melyhez a térkép nyújt navigációs segítséget. Számokkal jelölik azt a több, mint 43 állomást, ahol ezeket a különleges épületdekorációkat láthatjuk. Az egyes kerületek ide kapcsolható épületeit, gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel bejárva ismerhetjük meg alaposabban. Sőt, a föld alatt a metrók megállóiban is különleges műalkotásokra lelhetünk.

Ha eddig nem tudtuk, hogy Korniss Dezső, Hincz Gyula, Bálint Endre, Bohus Zoltán vagy Lugossy Mária – hogy csak néhány nevet említsünk – műveivel nem csak a múzeumok falain belül találkozhatunk, akkor mindenképp induljunk el ezen a kalandos városismereti, művészeti túrán. Gyermekek számára is különleges nyári program lehet a motívumok felfedezése. Sőt, mi magunk is segíthetünk a kutatásban, ugyanis, ha tudunk olyan műről, amely nem szerepel még ebben a gyűjtésben, mi is beküldhetjük, hogy gyarapíthassuk közös köztéri kincseink tárházát.

Egy praktikus tipp: aki késő délutánra tervezi a kiállítások megtekintését, annak érdemes a Kassák Múzeumban kezdeni, itt ugyanis 5 óráig tart nyitva a kiállítás, míg a Kiscelli Múzeumban 6 óráig van idő körülnézni.

 

A tárlat szeptember 17-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum és a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár kiállítótereiben.

Képek: Szalatnay Judit és Simon Zsuzsanna

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Sipos Tünde --


További írások a rovatból

art&design

Letnji bioskop Letnji bioskop
A magyar performansz története 1966–2018 (9): Szerbiai magyar performansz: Nyári Mozi (1988-89)
art&design

Én is éltem Én is éltem
A magyar performansz története 1966–2018 (7): Szerbiai magyar performansz: Szombathy Bálint (1972–), Ladik Katalin (1968–)
art&design

Urbánus sziklák lecsupaszítva Urbánus sziklák lecsupaszítva
Szabó Kristóf KristofLab kiállítása: Cserhalmi Luca megnyitó szövege
art&design

Technológia és könyvek összefonódása Technológia és könyvek összefonódása
Mézes Tünde „On the first page” című egyéni kiállításáról

Más művészeti ágakról

avagy tudósítás az interpretáció és az improvizáció határvidékérő
irodalom

Hol van az út Esterházy Péterhez? Hol van az út Esterházy Péterhez?
Péczely Dórával és L. Varga Péterrel beszélgettünk


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés