Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter még január közepén jelentette be, hogy Lágymányos térségébe, a Petőfi híd és a Lágymányosi híd közé egy új, többszintes Duna-hidat terveznek, egy folyó fölötti városközpontot, amely az Új Széchenyi Terv keretében, Finta József tervezésében valósulna meg, és amelynek előkészítését már idén el is kezdik.

A Magyar Urbanisztikai Társaság Híd-Gyaloghíd-Duna címmel megrendezett keddi fórumán Finta József emlékeztetett arra, hogy a millenniumi városrészt és a budai egyetemi rakpartot összekötő híd ötlete a II. világháború idejére nyúlik vissza. Az építész szerint az épülethíd révén Budapest előnybe kerülhetne versenytársaival - Pozsonnyal, Prágával és Béccsel - szemben a régió kulturális fővárosa címért folyó versenyben.

A szakember szerint a város észak-déli irányú fejlesztésére kell hangsúlyt fektetni, az épülethíd a magyar tudomány, kultúra és egyetemek hídja, egyfajta "nagyra méretezett Ponte Vecchio" lehetne, de nem "plázahíd".

A több emeletes szerkezetben az alsó szinten a gyalogos és kerékpáros forgalom kapna helyet, galériákkal, kávézókkal együtt, a második szintre konferenciatermek, előadók, "fölfelé pedig az európai egyetemek találkozóhelyei" kerülnének.

Ez a 30-40 ezer négyzetméternyi területű közösségi híd a város legszebb látványára fókuszálná magát - hangsúlyozta az építész, aki rámutatott arra, hogy a terv megvalósulásához a pesti és a budai oldal fejlesztésének összehangolására van szükség.

A fórumon részt vevő Schulek János, a FŐMTERV Zrt. elnök-vezérigazgatója kitért arra, hogy a hidak kapcsán mindenekelőtt a Dunáról kell beszélni. Felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül sok téveszme kering a Dunáról, s ezek hamis elgondolásokon alapulnak. A szakember szerint a folyó két partja rendkívül különböző, ezért a gondolkodásban is szét kell választani a két oldalt.

Schulek János úgy véli, az épülethíd révén egyfajta "Szilícium-bázis" alakulhatna ki a déli irányú fejlesztésben. "Nem az országok, hanem a városok küzdenek egymással", a városok versenye határozza meg a fejlődést és a gazdasági szerepet - mondta, hozzátéve: a városnak kell egy kitörési csúcsot adni.

A két szakember határozott városstratégiai program kialakítását sürgette, mindketten hangsúlyozták, hogy fontos feladat felvázolni Budapest jövőképét. Mint Finta József fogalmazott, jelenleg általános "ötletelés" folyik Budapest építészeti, kulturális jövőjéről.

Példaként említette a különböző múzeumi negyedekről, a dunai teraszokról vagy éppen az Andrássy-negyedről szóló terveket. Úgy vélekedett, sokszor nem veszik számításba a kivitelezés lehetőségeit, valamint a költségeket, és nincs megfelelő városfejlesztési stratégia sem.