A tárlat öt mérnöki terület – a közlekedés, a járműipar, az építészet, az energetika-épületgépészet, illetve a vegyészet – köré csoportosítva, a múlt, jelen és jövő hármas egységében szemlélteti a magyar mérnöki kreativitást, tudáshagyományt. Ismerteti a korábbi korszakokhoz kapcsolódó mesterműveket, mások mellett a Ganz Ábrahám nevéhez köthető antimonos kéregöntést, a Mechwart András nevéhez fűződő hengerszéket, a Winkler Lajos nevével összeforrt oxigén-meghatározás módszerét; a jelen európai horizontú alkotásait, mint például Rubik Ernő találmányait. Bemutatja azokat a világhírű szakembereket, Gábor Dénest, Teller Edét, Asbóth Oszkárt és másokat, akik megalapozták a magyar mérnöki tudás exportképességét, és megnyitották az utat a mai és a jövőbeli generációk előtt.

 

A kiállítás – melynek ötletgazdája Kalmár János, a nemzetközileg jegyzett építőipari-beruházó cég, az Óbuda Group elnök-vezérigazgatója – a Magyar Mérnöki Kamara és a Sygma Produkció közös munkájával jött létre, és a magyar EU-elnökségi kísérőprogramok egyik záróakkordja. Kassai Ferenc mérnökkamarai alelnök szerint a magyar feltalálok munkái sokszor jelentettek határkövet a világ tudományos megismerésében is. Ezzel a tárlattal most az érdeklődő európai közönség kicsit közelebb kerülhet a magyar mérnökök munkáihoz: fölfigyelhet a múlt reprezentatív értékeire, arra a többletre, amelyet a magyar mérnökök adtak hozzá tehetségükkel és szorgalmukkal a világ kultúrájához, a világ technikai civilizációjához. És láthatja a jelen nagyszerű alkotásait, amelyből már fölsejlenek a jövő biztató körvonalai.

 

A kiállítás a magyar mérnökök szempontjából azért is fontos, mert ez a tudás és szakismeret most Európa színe előtt kerül megméretésre. Minden érdeklődő, így az Európai Parlament összes képviselője – akik személyre szólóan kapják meg a kiállítás katalógusát –, megbizonyosodhat arról, hogy a magyar mérnökök megállták és megállják a helyüket a világ versenyében, és a magyar mérnöki tudásra számíthat Európa.

 

A kiállítás megnyitójára, mely Magyar Mérnöki Kamara közreműködésével jött létre, június 15-dikén este hét órakor kerül sor – a Liszt-év alkalmából rendezendő kísérőkoncerttel együtt– a Brüsszeli Magyar Kulturális Házban. A tárlat a tervek szerint szeptemberben Magyarországon is látható lesz.

 

A kiállítás a reprezentatív mérnöki teljesítményeknek történeti katalógusa mellett azt a tapasztalatot is közvetíti, hogy a mérnöki kreativitással létrejött alkotások hasznát a mindennapi életben lehet lemérni, tehát a prezentáció megmutatja, hogy a mérnöki tudás miképpen épül be a mindennapok tárgy- és eszközhasználatába. Továbbá, hogy a magyar mérnöki tudás mércéje európai szemmértékű, vagyis megfelel a nemzetközi elvárásoknak, nézőpontját Európához és a világhoz igazította, szellemiségének középpontjában pedig a korszerűség áll. Az installációból kirajzolódik az is, hogy a magyar mérnöki tudás kiállta az idő próbáját, és a magyar mérnöktársadalom európai szintű tudáskapacitása mindenki számára elérhető, és szerte a világon rendelkezésre áll.