A jelentés méltatta ugyan a területen elért eredményeket és az eddigi intézkedések hatásosságát, de megállapította, hogy még további erőfeszítésekre van szükség a tagállamokban.

A legfőbb hiányosságnak az mutatkozott, hogy sok országban nem sikerült a legveszélyeztetettebb csoportokra összpontosítani, köztük a hátrányos családi hátterű gyermekekre és a bevándorlók gyermekeire.

Az uniós tagállamok oktatási miniszterei célul tűzték ki, hogy 2020-ra a rossz olvasók arányát 20 százalékról 15 százalék alá csökkentik - emlékeztetett a bizottság.

Ezt a 15 éves korosztályban eddig csupán Belgium, Dánia, Észtország, Finnország és Lengyelország érte el.

Magyarország a tanulmány statisztikái szerint mintegy 17 százalékon áll.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy "nem nyugodhatunk bele, hogy olyan sok fiatal európainak még mindig alapvető gondjai vannak az írással és az olvasással.

A társadalmi kirekesztődés fenyegeti őket, sokkal nehezebben találnak munkát, és elmondható, hogy az életminőségük is rosszabb emiatt."

A tanulmány szerint csupán nyolc országban (Dániában, Finnországban, Izlandon, Írországban, Máltán, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban) alkalmaznak kifejezetten olvasásfejlesztési szakembereket az iskolákban, hogy segítsék a tanárok munkáját ezen a téren.