A hangversenyek szinte kivétel nélkül kapcsolódnak az operaházi eseményekhez, bemutatókhoz, felújításokhoz. Az első műsor például Bartók Bélának azt az alkotói korszakát idézi fel, amely A kékszakállú herceg vára kompozíciós időszakát előzi meg, illetve követi. A zenei kínálathoz Lator László költő válogatott verseket, amelyeket Kubik Anna ad elő.

Elhangzik az I. Rapszódia, a Hegedűduók, a Kontrasztok és az op.15-ös Öt dal. Játszik Soltész Ágnes és Rajka Imola hegedűn, Pólus László csellón, Várnai Beáta klarinéton és Réti Balázs zongorázik.

Az Öt dalt Bátori Éva énekli, aki az MTI számára rámutatott: az Öt dal címet hallván, lehet, hogy sokaknak a népdalfeldolgozások, népdal-ciklusok jutnak eszébe. Az Öt dalt azonban "költött" versekre írta Bartók 1916-ban Rákoskeresztúron, már nem egészen fiatal házasként, de ifjú apaként. Itt keletkeztek a színpadi művek, a II. vonósnégyes és az Ady-dalok is, jelezve, hogy milyen termékeny időszak volt ez az évtized a zeneszerző számára.

"Szembetűnő a színpadi művek, A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára, valamint az Öt dal harmóniavilága közötti hasonlóság. A patetikus hangvétel teljes mellőzése, a természet hangainak mégis fenséges megidézése, ugyanakkor a befelé forduló, a szemlélődő állapot."

Néha fölróják Bartóknak, hogy az Öt dalnak a szövege nem képvisel irodalmi értéket, különösen nem az Ady-dalokhoz mérve - fűzte hozzá az énekesnő. Négy dal Gombossy Klára szövegére íródott, egy pedig Gleiman Wandáéra.

"Szerintem a szövegek csodálatosak, és ami egy női előadónak nagyon fontos: rendkívül nőiesek. Mint Richard Strauss Rózsalovagjának Tábornagynéja, vagy Schumann ciklusa, az Asszonyszerelem, asszonysors. Olyan az Öt dal, mint valami értékes, régi csipke, amit nagyon óvatosan kell a tenyerünkön tartani, nehogy szétporladjon. Egy beszélgetéskor Kocsis Zoltán elmondta nekem - remélem, jól emlékszem -, hogy Kodály Zoltán átírta kamarazenekarra a dalok zongorakíséretét. Azóta is foglalkoztat, vajon mikor hangozhat el ez a verzió?"