Szerbia elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Balkán hagyományokban gazdag és összetett térség. "Ebben a kis régióban újból és újból szembesülnünk kell új azonosságtudatok kialakulásával. Tiszteletben kell tartanunk minden új identitást, mi több, tevékenyen részt kell vennünk az új identitások kialakításában" - mondta Tadic, hozzátéve, hogy "nagyon összetett és bensőséges folyamatról van szó, amelynek megvan a maga intellektuális és politikai dimenziója is".

Utalt arra, hogy a térségnek gazdag és összetett a múltja, nehéz a történelme. "Éppen ezért a kortárs művészek és írók hozzájárulhatnak a különböző identitások közötti megértéshez, elősegíthetik a legnagyobb kihívások megértését, amelyekkel szembesülnünk kell" - hangsúlyozta.

Az elnök szavai szerint az írók világtalálkozója "jó alkalom arra, hogy olyan témákat feszegessenek, amelyekhez nekünk, a politika embereinek nincs bátorságunk".

A Londonban székelő Nemzetközi PEN elnöke szerint a belgrádi kongresszus az eddigi legnagyobb ilyen találkozó, ami a térségben élő népek közötti megbékélés jele is. "Ez a találkozó a különbözőségek, de mindenekelőtt a butaság és a tudatlanság legyőzését szolgálhatja" - hangsúlyozta John Ralston Saul, a Nemzetközi PEN elnöke.
A világtalálkozóján több százan vesznek részt.

A házigazda szerepét felvállaló szerb PEN Klub 1926-ban alakult meg, és az alapítók között volt a későbbi irodalmi Nobel-díjas Ivo Andric is. A második világháború kirobbanásakor a szerb PEN beszüntette tevékenységét, és csak 1962-ben újította fel munkáját.

A Nemzetközi PEN-t (más elnevezéssel: Nemzetközi PEN Klubot) 1921-ben alapították Londonban. Neve a poéták, esszéisták és novellisták szavak angol megfelelőjének kezdőbetűiből áll.