A díjat 2003-ban alapította a tájház szövetség, amely jövőre emlékezik meg megalakulásának 10. évfordulójáról. A balatonkenesei tájház kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként kapta a kitüntetést.

A címre idén négy intézmény pályázott. Az endrődi, a fertőszéplaki és a gyömrői tájház elismerő oklevelet kapott a részvételért a tájház szövetségtől.

A szakmai találkozón V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára bevezetőjében arról beszélt, hogy az agrárium, a termelés a vidékfejlesztésnek csupán egy szelete.

A vidékfejlesztés a kultúra megőrzését fontos feladatának tekinti. A pályázatok egy része ezt a célt szolgálja. A vidéki kulturális épített örökség keretében erősödnek a közösségi együttlét intézményei. Hatvannál több kultúrház újul meg és alakul át a XXI. századi igényeket kielégítő közösségi térré.

A falumegújítást szolgáló pályázatoknál sajnálatos módon kevesebb figyelem fordul a falukép megőrzésére - hangoztatta a vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

V. Németh Zsolt közölte: szeretnék elérni, hogy az egyedi tájaknak egyedi karaktere legyen, akár még a gyümölcsféleségek terén is. Ezért tartják fontosnak a tájfajták újbóli elterjesztését.

Az államtitkár kitért arra, hogy a következő pályázati kiírásoknál törekednek arra, hogy a népi műemlékek nagyobb hangsúlyt kapjanak. További cél a pályázati elbírálási idők csökkentése és az eljárások egyszerűsítése - mondta.

Taschner Tamás a Fertő-táj Világörökség Egyesület képviseletében a Fertő-táj és a turizmus kapcsolatáról beszélt.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a Fertő-táj éppen 10 éve a világörökség része. Ausztria területén 20, Magyarországon pedig 10 település tartozik ehhez a régióhoz.

Ami a magyar oldalt illeti: a belföldi turisták teszik ki a vendégek kétharmadát, akik a tó-parti falvak szálláshelyeit, panzióit veszik igénye. Az átlagos tartózkodási idő valamivel több két napnál.

Az egyesület arra törekszik, hogy a látogatók elsősorban ne a strandolás kedvéért jöjjenek a Fertő környékére, hanem azért, hogy megismerjék ennek a vidéknek a sokszínű természeti értékeit és épített örökségét. Azt szeretnék, hogy a Fertő-táj ne turisztikai termék legyen, hanem márka, amelyhez értékek és érzelmek kapcsolódnak - mondta a szakember.