A visszaesést nem az emberek lelkesedésének hanyatlása, hanem az okozta, hogy idén elsősorban műszaki, illetve adminisztratív okok miatt kevesebb volt a megtekinthető műemlékek, köztük szobrok, templomok, kastélyok és romok, illetve ásatások száma. Míg tavaly 3450 város, falu, valamint kisebb település mintegy 10 ezer műemlékkincse várta tárt kapukkal a látogatókat, idén kevesebb, csak valamivel több mint 8000 műemlék volt "fogadóképes".

A műemlékvédelemmel kapcsolatban egyébként Németországban - is - magasra csapott a vita. A műemlékekkel foglalkozó országos alapítvány vezetője, Gottfried Kiesow professzor az emléknaphoz időzített nyilatkozatában élesen bírálta az egyes tartományokat, amiért az elmúlt időszakban takarékossági okokra hivatkozva jelentősen csökkentették a műemlékek védelmére, illetve karbantartására fordítandó kiadásokat. Ráadásul mindezt olyan időben tették, amikor a szövetségi kormány - hosszabb idő óta először - ismét növelte a műemlékek megóvását célzó kiadásokat. Kiesow professzor ennek kapcsán elmarasztalta a leggazdagabb tartományokat - köztük Bajorországot és Baden-Württemberget - is, felróva, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a műemlékekre.

Az amúgy az ellenzéki szabaddemokraták pártjához tartozó országos alapítványi elnök elismeréssel szólt a szövetségi nagykoalíciós - konzervatív-szociáldemokrata - kormány műemlékekkel kapcsolatos politikájáról, utalva arra, hogy az egy évvel korábbihoz képest 12 millió euróval, egészen pontosan 40 millióról 52 millió euróra növelték a műemlék-védelemre fordítandó kiadásokat. A tartományok részéről azonban hasonló erőfeszítésekre lenne szükség - figyelmeztetett a professzor.

A műemlékvédelemmel kapcsolatosan Németországban az az általános vélemény, hogy az nemcsak az ország, s ezen keresztül az állampolgárok számára fontos, de közvetve növeli a más kultúrák és azok kincsei iránti megbecsülést is.