Bereményi Géza igazgató az esemény csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a fesztivált ezentúl minden évben szeretnék megszervezni.

L. Simon László kulturális államtitkár arról beszélt, hogy a színházak működtetésére lesz pénz, hiszen szükség van rájuk és népszerűek is. 2011-ben 4,7 millió színházlátogató volt Magyarországon, a válság ellenére 100 ezerrel több mint az előző évben, és 21 ezer előadást játszottak, a 2010. évinél kétezerrel többet.

"Ez azt mutatja, hogy mind az alkotókedv, mind az a szellemi muníció, kreativitás, amely ezt a területet jellemzi, töretlen, minden gazdasági nehézség ellenére" - hangsúlyozta.

Kiemelte: a magyar színházak saját bevétele 48 milliárd forint volt 2011-ben, a jegyárbevétel 400 millióval nőtt éves szinten. Mint hangsúlyozta, a vidéki színházak nagy mértékben hozzájárulnak a nézőszám-emelkedéshez és a jegyárbevétel növekedéshez is.

A TAO-kedvezményekről szólva elmondta, hogy egyes közvetítő cégek, gazdasági társaságok 30 százalékot kérnek vissza az általuk megszerzett, illetve felajánlott társasági adóból.

Mint mondta, elfogadhatónak tartják, ha a kultúra számára juttatott többletbevételért cserében jutalékot kérnek egyes cégek, de nem ekkora mértékben. "Ez ellen adminisztrációs eszközökkel is fel fogunk lépni" - hangsúlyozta L. Simon László. Hozzátette: az államnak hatékonyabban kell szerepet vállalnia a szponzorációs bevételek szabályos, és minél nagyobb mértékű beszedésében.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a tavalyi 4,7 millió színházlátogató közül 1,7 millió a fővárosi fenntartású színházakban jelent meg. "A fővárosi színházak elismertek, a főváros vezetése azon lesz, hogy a működésükhöz a jövőben is biztosítsa a feltételeket, az állam segítségével" - fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

A Vidéki Színházak Fesztiválján a budapesti közönség a kecskeméti Katona József Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a Békéscsabai Jókai Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, a Győri Nemzeti Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház és a debreceni Csokonai Színház egy-egy előadását láthatja.

Lantos Anikó fesztiváligazgató elmondta, hogy a szeptember 15-ig tartó fesztivál előadásait a Jakupcsek Gabriella, Szalai Annamária, Makrai Sonja, Csupó Gábor és Baán László alkotta zsűri értékeli, amely a legjobb női és a legjobb férfi alakítást, valamint a legjobb előadást díjazza.

Szólt arról, hogy a Nagymező utcában szabadtéri színpadot is felállítanak, ahol zenés programok várják a közönséget. A Mikroszkóp Színpadon - amely ősztől Mikroszínpad néven üzemel - kézműves foglalkozások, vásár, a színpadon gyerekműsorok és kabaré várja a látogatókat.

Az esemény támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Budapest Főváros Önkormányzata. Lantos Anikó tájékoztatása szerint a fesztivál együttműködő partnere a Café Budapest 2012 fesztivál, a Budapesti Operettszínház, a Mai Manó Ház és a Magyar Cirkusz és Varieté vállalat. A fesztivál médiapartnere az MTVA: a Kossuth Rádióban minden nap élőben közvetítést adnak a Thália Színház látványstúdiójából az előadásokról, illetve színészekkel, rendezőkkel készítenek interjút.

A sajtótájékoztatón a résztvevő színházigazgatókat arról faggatták, hogy létezik-e törésvonal a vidéki és a fővárosi színházak között. Rátóti Zoltán, a kaposvári Csiky Gergely Színház vezetője elmondta, hogy nem lát törésvonalat, odafigyelnek egymásra, ha valahol jelentős előadás születik, arról tud a szakma.

Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója szerint vannak ugyan közös problémák, de minden városnak speciális a helyzete, nehéz egy kalap alatt beszélni róluk.

Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója rámutatott, hogy míg a fővárosi színházaknak van tartalékuk, a kisebb lélekszámú városokban nehezebb a bérletesek számának növelése. Úgy vélte: központi támogatással kellene az iskolák számára az ifjúsági bérletek vásárlását segíteni. L. Simon László azonban arra figyelmeztetett, hogy az állam ugyan számos dologban segíthet, de nem kell elvégeznie minden feladatot a színházak helyett.