Elismerő oklevelet a Budapesti Történeti Múzeum-Kiscelli Múzeum, a Ludwig Múzeum, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatósága Kuny Domokos Megyei Múzeum kapott - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn az MTI-vel. 
   
A tárca Közgyűjteményi Főosztálya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központja és a Megyei Múzeumok Igazgatóságának Szövetsége által meghirdetett pályázatra 25 múzeum, illetve muzeális intézmény jelentkezett. A szakmai zsűri négy nívódíjat ítélt oda, ezzel ösztönözve a múzeumok szakmailag megalapozott, korszerű kezdeményezéseit. A díjakhoz a támogatást a Nemzeti Kulturális Alap nyújtotta.
   
A Magyar Nemzeti Múzeum pályázata a török hódoltság korába viszi el a felső tagozatos vagy középiskolai osztályokat: a négynapos témahéten a diákok a tárgyi kultúrából kiindulva ismerkedhetnek meg a kor embereinek életmódjával, szokásaival és társadalmi kötelezettségeivel. A hetet az iskolában kezdik és zárják, egyebek mellett drámapedagógusok által vezetett oknyomozó riporteri munkával; a két múzeumi napon az önálló ismeretszerzésre és kiscsoportos együttműködésre alapozó módszerekkel dolgoznak.
   
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Életmódszertár online játékcsomagjában három program szerepel. A Kcalkulátor elnevezésű játék résztvevői napi és heti menüket állíthatnak össze, megismerve így a változatos, mégis egyszerű ételekből álló, tápértékben és vitaminokban gazdag táplálkozás alapjait. Az Összhangban a fogakkal című, általános iskolásoknak szóló játék a helyes fogápolást és a szájhigiénia alapelveit mutatja be. A 14-20 éves korosztálynak készült, Czifra Palota elnevezésű játékban a századforduló Budapestjének egy gazdag polgári palotájába csöppennek a látogatók: megismerhetik a korabeli előkelő polgárok és cselédek mindennapjait, feladataikat és szórakozási lehetőségeiket, lakáskultúrájukat, a társas érintkezés illemszabályait.
   
A Petőfi Irodalmi Múzeum három pilléren nyugvó, szerepjátékra épülő múzeumpedagógiai koncepciója arra vállalkozik, hogy lebontsa a távolságot Petőfi Sándor kora és a jelenkor között, hozzájárulva a látogatók személyes Petőfi-képének kialakításához. A Ki vagyok én? Nem mondom meg!... Petőfi választásai című kiállítás látogatóit interaktív múzeumpedagógiai pontok fogadják: felpróbálható korabeli jelmezek, forradalmi számítógépes játék, Petőfi digitális lábnyoma a Youtube-on.

A tárlathoz kapcsolódó komplex foglalkozásokon a diákok a költő életművét dolgozzák fel ma használt kommunikációs technikát, stílust, vizuális világot kapcsolva Petőfi életének egy-egy eseményéhez. Kisiskolásokat és családokat invitál kalandjátékra a Ki vagyok én? kalandfüzet: kitöltője a költő szerepébe lép, különböző döntési helyzetekbe kerül, és választása tükrében lapoz tovább a megjelölt oldalra.
   
A zsidó-magyar együttélés problémáit családtörténeti modelleken keresztül ismerteti meg az érdeklődőkkel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum programja. Első lépcsőként egy-egy család vagy személy élettörténetét rekonstruálják eredeti dokumentumok, helyszínek és szituációk segítségével a diákok kreativitására, empátiájára alapozva.

A múzeumpedagógiai foglalkozás a tanárok segítségével az iskolában egészül ki, ahol a diákok a skanzenben megteremtett alakok sorsát rekonstruálják a holokauszt időszakában, az 1940-es években.