A Népoperát 1911. márciusában kezdték építeni, Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Budapest második operajátszásra alkalmas épületeként. Az épület nagyon rövid idő, kilenc hónap alatt készült el, telkét a főváros ötven évre ingyenes használatra bocsátotta a Népopera Részvénytársaságnak. A főváros és a Népopera között létrejött megállpodásnak voltak szigorú pontjai is, péládul, hogy az igazgató köteles állandó magyar színtársulatot szerződtetni, és egész évben, három hónap nyári szünetet kivéve, hetenként legalább öt napon előadást tartani.

A színház sokszor cserélt tulajdonost, igazgatót, és nevet is, 1917-ben Vágó László tervei alapján át is építették. Volt varieté, művelődési ház, mozi, de még bokszmeccseket is rendeztek itt az 1930-as években. A 2007-ben bezárt épület 1953-ben vette fel az Erkel Színház nevet.

Az Erkel sorsáról keddi ülésén tárgyalt a kormánykabinet, és az előterjesztések közül a bontás javaslatát támogatta. Az új épület telkét egy 8-10 méteres sávval kell bővíteni ahhoz, hogy a korszerű igényeket mindenben kielégítő színházi funkciók is megvalósulhassanak. A kormányfő, a kancelláriaminiszter és a pénzügyminiszter által is támogatott működési elképzelés szerint az Operaház néhány év múlva kezdődő felújítása idejére a dalszínházi társulat évente 180 napra igénybe veheti majd az új Erkel Színházat, ez száz opera- és balettelőadás megtartását teszi lehetővé. Az állam 25 év alatt összesen 19,2 milliárd forinttal járul majd hozzá az új Erkel működtetéséhez.

Závecz Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejlesztési és gazdasági szakállamtitkára az MTI-nek hangsúlyozta, "lesz Erkel Színház", éspedig olyan, amely megfelel a XXI. század elvárásainak, a művészek és a közönség igényeinek, koncertek, kongresszusok és konferenciák befogadására is alkalmas lesz. "A kormányhatározat-tervezet két-három héten belül elkészül" - tette hozzá. Mint arra a szakállamtitkár rámutatott, a régi épület a "szűkös" telken a XXI. századi elvárásoknak nem tudott megfelelni. Ezért a kormánykabinet döntése értelmében az Erkel Színház telke melletti területekkel rendelkező Fővárosi Önkormányzattól kell területet kérni egy nagyobb színház felépítéséhez.

A kormánykabinet az OKM feladataként jelölte meg, hogy tárgyaljon a VIII. kerület rendezési és szabályozási tervének módosításáról - folytatta Závecz Ferenc, aki szerint példaértékű a főváros, a kerület és az állam együttműködése az ügyben. Kiemelte azt is, hogy a területnek állami tulajdonban kell maradnia, a beruházó pedig korlátozott időre, 49 évre területhasználati jogot kap. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új Erkel Színház magánforrásból valósulna meg, melyben az állam tartós megrendelőként 25 éves konstrukcióban jelenne meg.

A szakállamtitkár aláhúzta, nem fordulhat elő, hogy a Magyar Állami Operaház renoválásakor ne legyen Budapesten legalább egy, nagyoperát és balettet bemutató játszóhely. Hamarosan pályázatot írnak ki, és a nyertes befektető építheti majd meg az új színházat, amelyben a színházin kívül más szolgáltatások is helyet kapnak. A nyitás 2012 őszére várható. Az új Erkel Színház felépítését és a majdani üzemeltetést is úgy kell megpályáztatni, hogy az épület elkészültét követő első időszakban - amíg az Andrássy úti Ybl-palotát felújítják - helyet biztosítson az Operaház társulatának és előadásainak.

Feltehetnénk a kérdést, hogy a Köztársaság tér mennyire alkalmas a funkció betöltésére, de bízhatunk benne, hogy (a 2012-re talán elkészülő 4-es metró és) az új épület pezsgő kulturális életet teremt a környéken.