színház
2008. 11. 22.
Oresztész-bemutató a Nemzeti Színházban
A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye alapításának 100. évfordulójához kapcsolódva mutatja be Euripidész Oresztész című drámáját pénteken a Nemzeti Színház. Az antik görög író darabja a múlt bűneitől való szabadulásról is szól - mondta el Alföldi Róbert.
Mint a teátrumot az évad elejétől igazgató rendező felidézte, még a Bárka Színházban dolgozott, mikor a Szépművészeti Múzeum azzal az ötlettel kereste meg, hogy az Antik Gyűjtemény centenáriumi ünnepségsorozatához készüljön egy antik görög előadás. "Közben a Bárkából elkerültem, így a Nemzetiben ez a rendezés a beköszönőm. Ezért arra gondoltam, ha lúd, akkor legyen kövér" - árulta el Alföldi Róbert.
"Az Oresztész arról szól, hogy több generációra visszamenően mindenki megölt valakit az igazság vagy a saját igazsága nevében, és ennek a rendbetételére a gyermekeit kényszeríti , a következő generációnak így nincs saját élete, mert folyamatosan azzal kell törődnie, ki, mikor, mit követett el, ahelyett, hogy egyszer megállna, és elkezdene azzal foglalkozni, amiben él" - hívta fel a figyelmet az ókori dráma aktualitására.
Alföldi Róbert elmondása szerint az elmúlt tíz évben nem olvasott olyan jó posztmodern színdarabot, mint az Oresztész. "Euripidésznek néha kimondottan pofátlan humora van" - jegyezte meg.
Az előadáshoz új, modern fordítás is készült: Karsai György klasszika-filológus ógörögből fordított nyers szövegét Térey János öntötte költői formába, mai magyar nyelven.
"Az új szöveg mindig jó, és ez nem valami ellen van, hanem azért, mert valami újat szeretnénk. Minden előadáshoz kellene készülnie egy friss fordításnak" - hangsúlyozta a rendező, majd hozzátette, a Nemzeti Színház évadbeli bemutatóihoz már megvan Botho Strauss Park és készül Racine Athália című darabjainak új fordítása is.
Alföldi Róbert azonban hozzátette, nem kötelező új szöveget készíteni minden bemutatóhoz: "Balázs Zoltánt megkérdeztem, újrafordítsuk-e az Amalfi hercegnőt, mire őt azt felelte, neki megfelel az eddigi változat" - emlékeztetett a rendező.
A Nemzeti Színház igazgatója úgy vélte, hasznos lesz, ha több fordítás közül lehet választani egy-egy darab színreviteléhez, ezért Térey János szövegét a bemutatóra megjelentetik a teátrum Színműtár című sorozatában.
Alföldi Róbert szólt arról is, hogy a fiatalabb generációkat is szeretné a Nemzeti látogatói között tudni. "Meglátjuk, sikerül-e a fiatalok érdeklődését felkelteni. Hátha megmarad az a fajta érdeklődés, várakozás, drukk és ellendrukk, amely az elmúlt hónapokban tapasztalható a Nemzeti körül. Mert ha bejönnek, már nem lesz gond" - fogalmazott.
A rendező beszámolója szerint az Oresztész kapcsán komoly együttműködés valósul meg a Szépművészeti Múzeummal. Alföldi Róbert kedden a múzeumban mutatta be a színdarab beavatószínházi változatát, míg a teátrum előcsarnokába az Antik Gyűjtemény Euripidész-szobra "látogat el" pénteken. A Szépművészeti Múzeum anyagilag támogatta a Színműtár Oresztész-kötetének kiadását is - említett további példát Alföldi Róbert. Mint elmondta, a két intézmény további közös programokat is tervbe vett, és várhatóan közös jegykonstrukciók kidolgozásával is megpróbálkoznak majd.
Euripidész drámájában Péterfy Borit, Rába Rolandot, Udvaros Dorottyát, Cserhalmi Györgyöt, Garas Dezsőt, László Zsoltot, Blaskó Pétert, Tompos Kátyát, Kulka Jánost, Földi Ádámot, Nagy Marit, Csoma Juditot, Murányi Tündét, Szalay Mariannát és Gerlits Rékát láthatja a közönség. Az előadás díszletét Menczel Róbert, a jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezte, koreográfusként Gergye Krisztián működött közre a darabban.
"Az Oresztész arról szól, hogy több generációra visszamenően mindenki megölt valakit az igazság vagy a saját igazsága nevében, és ennek a rendbetételére a gyermekeit kényszeríti , a következő generációnak így nincs saját élete, mert folyamatosan azzal kell törődnie, ki, mikor, mit követett el, ahelyett, hogy egyszer megállna, és elkezdene azzal foglalkozni, amiben él" - hívta fel a figyelmet az ókori dráma aktualitására.
Alföldi Róbert elmondása szerint az elmúlt tíz évben nem olvasott olyan jó posztmodern színdarabot, mint az Oresztész. "Euripidésznek néha kimondottan pofátlan humora van" - jegyezte meg.
Az előadáshoz új, modern fordítás is készült: Karsai György klasszika-filológus ógörögből fordított nyers szövegét Térey János öntötte költői formába, mai magyar nyelven.
"Az új szöveg mindig jó, és ez nem valami ellen van, hanem azért, mert valami újat szeretnénk. Minden előadáshoz kellene készülnie egy friss fordításnak" - hangsúlyozta a rendező, majd hozzátette, a Nemzeti Színház évadbeli bemutatóihoz már megvan Botho Strauss Park és készül Racine Athália című darabjainak új fordítása is.
Alföldi Róbert azonban hozzátette, nem kötelező új szöveget készíteni minden bemutatóhoz: "Balázs Zoltánt megkérdeztem, újrafordítsuk-e az Amalfi hercegnőt, mire őt azt felelte, neki megfelel az eddigi változat" - emlékeztetett a rendező.
A Nemzeti Színház igazgatója úgy vélte, hasznos lesz, ha több fordítás közül lehet választani egy-egy darab színreviteléhez, ezért Térey János szövegét a bemutatóra megjelentetik a teátrum Színműtár című sorozatában.
Alföldi Róbert szólt arról is, hogy a fiatalabb generációkat is szeretné a Nemzeti látogatói között tudni. "Meglátjuk, sikerül-e a fiatalok érdeklődését felkelteni. Hátha megmarad az a fajta érdeklődés, várakozás, drukk és ellendrukk, amely az elmúlt hónapokban tapasztalható a Nemzeti körül. Mert ha bejönnek, már nem lesz gond" - fogalmazott.
A rendező beszámolója szerint az Oresztész kapcsán komoly együttműködés valósul meg a Szépművészeti Múzeummal. Alföldi Róbert kedden a múzeumban mutatta be a színdarab beavatószínházi változatát, míg a teátrum előcsarnokába az Antik Gyűjtemény Euripidész-szobra "látogat el" pénteken. A Szépművészeti Múzeum anyagilag támogatta a Színműtár Oresztész-kötetének kiadását is - említett további példát Alföldi Róbert. Mint elmondta, a két intézmény további közös programokat is tervbe vett, és várhatóan közös jegykonstrukciók kidolgozásával is megpróbálkoznak majd.
Euripidész drámájában Péterfy Borit, Rába Rolandot, Udvaros Dorottyát, Cserhalmi Györgyöt, Garas Dezsőt, László Zsoltot, Blaskó Pétert, Tompos Kátyát, Kulka Jánost, Földi Ádámot, Nagy Marit, Csoma Juditot, Murányi Tündét, Szalay Mariannát és Gerlits Rékát láthatja a közönség. Az előadás díszletét Menczel Róbert, a jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezte, koreográfusként Gergye Krisztián működött közre a darabban.
További írások a rovatból
A Füsziről és a Roma Hősök Fesztiválról Balogh Rodrigóval beszélgettünk
Az ember, aki elvesztette az időt című előadás a Vígszínházban
Más művészeti ágakról
Interjú Nagy Emmával