art&design
2014. 03. 01.
Szabadkéz címmel rajzkiállítás nyílt a debreceni MODEM-ben
Szabadkéz - rajz a magyar képzőművészetben tegnap és ma címmel nyílt kiállítás szombaton a debreceni MODEM Modern és Kortárs Képzőművészeti Galériában. A június 29-ig megtekinthető tárlaton 56 alkotó csaknem 150 rajzát mutatják be.
Megjegyezte, a Szabadkéz rajzkiállításon minden együtt van: a kurátorok ötlete, a nézők igénye és az alkalmas kiállítóhely.
Halász János méltatta a MODEM gazdag múzeumpedagógiai sorozatát, amely "segít a jövő nézőinek magtalálásában".
Elismerően szólt a debreceni önkormányzatról, amely nem kötelező feladatként működteti a MODEM-et. "Kevés város vállal ilyet" - mondta, s reményét fejezte ki, hogy az idén is zökkenőmentes lesz a kiállítóhely működése. Az intézmény programjait, csakúgy, mint tavaly, az idén is támogatni fogja a kulturális államtitkárság - tette hozzá Halász János.
Kukla Krisztián, a MODEM igazgatója, a kiállítás egyik kurátora felidézte, hogy a köztudatban a rajz a 20. századig - alárendelt szerepben - más képzőművészeti ágak kiegészítőjeként élt. A grafika átfogó fogalmához kapcsolták, amely magában foglalt minden, papírra készült művet, beleértve az egyedi rajzot, a sokszorosított és az alkalmazott grafikát.
A MODEM kiállítása a modern magyar művészet kezdeteitől ismerteti az egyedi képzőművészeti rajz 1945 utáni tendenciáit, legizgalmasabb kísérleteit, eredményeit, több mint 50 olyan alkotó munkáin keresztül, akik szerepet játszottak és játszanak a művészi rajz jelenleg megfigyelhető térnyerésében, Gulácsy Lajostól Bukta Imrén át a Gruppo Tökmagig.
A kiállítás bemutatja többek között Vajda Lajos 1940-ben készült organikus szénrajzsorozatának egyik emblematikus darabját, valamint Barcsay Jenő anatómiai sorozatának több lapját is, a művész 1950-es évek elejéről származó alkotásaival együtt, érzékeltetve a rajz 20. századi szerepváltozását, önálló művészeti ággá válásának állomásait.
A magyar avantgárd egyik vezető egyénisége, a robusztus képi világáról ismert Uitz Béla érzékeny finomságú tanulmányrajzokkal szerepel a tárlaton. A rajzolás hagyományát viszi tovább Bukta Imre 1977-ből származó vonalkázott struktúrája, de ide sorolhatók Kovács Attila, Bak Imre, Maurer Dóra, Galántai György, Kelemen Károly, Kovács Péter és Pinczehelyi Sándor művei is.
A kiállítás betekintést nyújt a kortárs magyar rajz határterületeket megcélzó kísérleti munkáiba, valamint nagy figyelmet fordít a médium sokoldalú, változatos használatának bemutatására - ismertette Kukla Krisztán.
A tárlat speciális múzeumpedagógiai programmal egészül ki: a megnyitó után rajzturkáló nyílt a MODEM fogadóterében. Ki-ki kereshet magának egy jó rajzot, ha cserében maga is ott hagy egyet, amelyhez már nem ragaszkodik. Bárki próbára teheti ügyességét egy különleges rajzeszközzel: egy ceruzát madzagok segítségével irányítva rajzolhat a falfelületre.
A kiállítás ideje alatt minden hónap második és negyedik szombatján délelőtt közösségi rajzolásra várják a kicsiket és nagyokat, ekkor egy-egy óriási méretű papírlapot lehet telerajzolni.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
art&design
GHOST MINUTES – SALT HOURS – FORDITE DREAMS a kisterem galériában
