bezár
 

film

2015. 08. 19.
Elismerte a kínai filmrendező, hogy hiba volt Maóval reklámozni a filmjét
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az 1943-as Kairói Nyilatkozat történelmi körülményeit feldolgozó kínai film rendezője maga is úgy véli, hiba volt a forgalomba került plakátokkal hirdetni a közelgő premiert.

A sajtó és a közösségi média előre megkérdőjelezte a film hitelességét, miután a beharangozó posztereken hangsúlyosan szerepeltetik a néhai kommunista vezetőt, Mao Ce-tungot is, aki köztudomásúan nem volt jelen a történelmi eseményen.
    

prae.hu

A nagyszámú kritikus egyúttal azt kérte számon, miért hiányzik Churchill és Roosevelt mellől Csang Kaj-sek generalisszimusz, a Kuomintang Párt vezetője, aki a Kínai Köztársaságot képviselte a szövetségesek találkozóján.
    

Ven To-kuang rendező a hongkongi Phoenix Televízióhoz tartozó ifeng.com című internetes portálnak nyilatkozott, s azt igyekezett bizonygatni, hogy a film igenis komoly, és tiszteletben tartják a történelmi tényeket. Kijelentette, különösen egy ilyen fontos esemény kapcsán senki nem merne a történelem meghamisításával próbálkozni. Hozzátette, "nem ítélhetik meg a filmet a plakátjai alapján".
    

Ven azt is elmondta, hogy Mao Ce-tung alakítója négy nap alatt végzett a feladatával, míg Csang Kaj-sek szerepét másfél hónapon át vették fel. Utalt arra is, hogy plakátjaik között van olyan, amelyen Csang szerepel, s értetlenségének adott hangot amiatt, hogy ezeket egyelőre nem rakták ki.
    

A Hszinhua hírügynökség szerdai összeállításában az immár jelentős reklámot kapott film gyártásvezetője, Jü Ce-fej elmondta, a mozi Pearl Harbor 1941. decemberi megtámadásának felidézésével kezdődik, bemutatja a kínaiak életét a háború idején és hozzájárulásukat az antifasiszta háborúhoz. Összesen 150 szereplőt vonultat fel Kínából, az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Németországból, Oroszországból, Olaszországból és Japánból.
    

Ven, a 49 éves rendező még azt hangoztatta, hogy a Kairói Nyilatkozattal kezdődött Kína nemzetközi elismertsége, s mint fogalmazott, a dokumentum tette lehetővé, hogy az ország visszakapja a háborút megelőzően az agresszorok kézére került területeket.
    

Kínában az iskolai történelmi tananyag hangsúlyaitól eltérően a közvélemény nagy része tudatában van a Kuomintang Párt meghatározó és döntő szerepének a japán megszállók elleni harcban. Történészek ugyanakkor nem vitatják a kommunisták részvételét és áldozataikat sem.
    

Japán 1945. szeptember 2-i kapitulációja után a második világháború befejeződése után a kínai polgárháború folytatódott és a Csang Kaj-sek által vezetett vesztes Kuomintang-erők, úgy is mint a Kínai Köztársaság kormánya, végül Tajvanra menekültek. A kommunisták győzelmét követően Mao Ce-tung 1949. október 1-én kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot.
    

Kínát egészen 1971-ig alapító tagként a Kínai Köztársaság képviselte az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ), de onnantól kezdve a 2758-as számú határozattal helyét a Kínai Népköztársaság vette át. Kína egyetlen képviselőjeként a biztonsági tanácsban is Peking képviselője ül. A Kínai Köztársaságot (Tajvan) jelenleg alig több mint kéttucatnyi ország ismeri el.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

A természet (meg)érintése – Az álmok vágányán és A farkas bőre című filmek apropóján
Josh Safdie: Marty Supreme
Tiszeker Dániel: Beléd estem

Más művészeti ágakról

gyerek

Rejtélyek és kalandok várják az érdeklődőket
Borcsa Imola Majd megérted című regényéről
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 12. számáról
Beszélgetés Gerevich Andrással XXX című kötetéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés