A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara az elődegyüttes 1909. november 15-i bemutatkozó hangversenyének műsorát szólaltatja meg az együttes Ménesi Gergely vezényletével. A koncert szólistája az ifjú amerikai-magyar pianista, Peter Klimo lesz.
    

Annak idején Hubay Jenő vezényelte az együttest, a zongoránál pedig az intézmény ifjú tanára, Bartók Béla ült: 1905-ben bemutatott, zongorára és zenekarra írt, op. 1 számot viselő Rapszódiáját játszotta, amely rendkívül modern darabnak számított akkoriban - idézik fel a Zeneakadémia ajánlójában.
    

A Zeneakadémia szellemi atyja és a magyar parlament által kinevezett első elnöke, Liszt Ferenc első, Victor Hugo verse nyomán írt  szimfonikus költeménye, az Amit a hegyen hallani is elhangzott a koncerten, ahogyan Mozart utolsó előtti szimfóniája (g-moll szimfónia, K. 550) is, melynek népszerűségét az est záró száma, Peter Benoit Charlotte Corday-nyitánya ellensúlyozta.
    

A Belgiumban született, a Brüsszeli Konzervatórium hegedű tanszakának egykori vezetőjével, Hubay Jenővel is baráti viszonyt ápoló Peter Benoit nevéhez fűződik a flamand nemzeti iskola létrejötte. Igaz, ez a mozgalom nem vált olyan jelentőssé, mint az Erkel-féle magyar nemzeti opera vagy a Bartók és Kodály nevével fémjelzett, népzenében gyökerező új magyar zenei stílus a 20. század elején, a Goldmark, Csajkovszkij és Brahms kortársaként alkotott Benoit ma is jól megkülönböztethető egyéni hangot üt meg alkotásaiban, különösen színpadi műveiben, amelyekben a szereplők gyakran zenekari kísérettel beszélnek - írják az ajánlóban.
    

Az 1876-ban bemutatott Charlotte Corday főszereplője az a híres-hírhedt asszony, aki fürdés közben gyilkolta meg Jean-Paul Marat jakobinus vezért.
    

A Legendás koncertek-sorozat korábbi alkalmain Bogányi Gergely és a Keller-kvartett, Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, valamint Várjon Dénes, Simon Izabella és a Concerto Budapest adott hangversenyt, és koncertet rendeztek Kodály 133 címmel is.