A szerző elmondta, hogy három és fél évtizeden át dolgozott a Bacsik-könyvön. A hatvanas években gitárosként Franciaországban sztárrá vált Bacsik Elek a magyar dzsessztörténet legismertebb zenésze volt a szintén gitáros és ugyancsak külföldön karriert csinált Szabó Gábor és Zoller Attila mellett. Bacsik Elek együtt dolgozott Serge Gainsbourggal, a franciák ikonjával, aztán Amerikába ment, ahol elfeledve halt meg 1993-ban.
    

Az erdélyi gyökerű roma szülők gyermekeként Budapesten született Bacsik Elek májusban lett volna 90 éves. Bár a negyvenes évek első felétől hegedűsként, csellósként, majd gitárosként több budapesti zenekarban dolgozott, és elsősorban slágerfelvételeken működött közre, sok nyomot nem hagyott maga után, kevés dokumentum maradt róla. 1948-ban elhagyta Magyarországot, hosszabb-rövidebb ideig dolgozott Libanonban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában, majd 1959-ben Franciaországba került. Ott bekerült a sanzoniparba, az említett Gainsbourg több lemezt készített vele és Michel Gaudry bőgőssel, de játszott Barbarával, Claude Nougaróval és másokkal is.
    

"Amikor rögzítette a Take Five-ot vagy a Blue Rondo á la Turköt, Európa legjobb gitárosai között jegyezték. A kontinens tizenöt országában turnézott, miközben nagy kalandor volt, miden helyi nyelven szinte azonnal megtanult. Amerikába azért ment 1966-ban, mert vágyott a dzsessz őshazájába, de csalódnia kellett: kívülálló maradt, nem hagyták, hogy beilleszkedjen, nem kapott megfelelő támogatást, menedzselést. Amerikában visszatért a hegedűhöz, dolgozott cigányzenészként, éveken át kísért énekeseket Las Vegasban. Utolsó éveiben Kanadában is próbálkozott, végül Chicago külvárosában halt meg, de azt sem tudni pontosan, hol van eltemetve" - idézte fel az élettörténetet Simon Géza Gábor.
    

A Magyar Jazzkutatási Társaság gondozásában kiadott könyv kiegészül a negyvenes években Tabányi Mihállyal, a Szabó-Quitter Tánczenekarral és másokkal rögzített Bacsik-felvételeket tartalmazó CD-vel. A megjelenés lezárja az NKA támogatásával megvalósult Magyar jazzkutatási projektet, amelynek keretében többek között dzsesszkiállítást, konferenciát, koncerteket tartottak a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2015 novembere és 2016 májusa között.
    

Zipernovszky Kornél újságíró, kutató, a projekt kommunikációs vezetője elmondta a sajtótájékoztatón, hogy a kétnyelvű katalógussal kísért Képes magyar dzsessztörténeti kiállítást a becslések szerint mintegy kilencezren tekintették meg fél év alatt, ami kiemelkedőnek számít. Áprilisban kötetben is megjelentek a márciusban tartott magyar dzsesszkutatási konferencia előadásai és befejeződött a tíz CD-s Jazz Hungaricum lemezsorozat is.