bezár
 

zene

2018. 09. 19.
Bartók, Dohnányi és Ligeti a Nemzeti Filharmonikusok nyitókoncertjén
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A mű, amelyet egykoron a szerző maga, Bartók Béla mutatott be, most pedig egy 23 éves zseni, Ránki Fülöp adja elő: Bartók Béla I. zongoraversenye. A Nemzeti Filharmonikusok  szeptember 25-i évadnyitó koncertjén a 20. századi magyar zene kiválóságainak egy-egy műve csendül fel a Müpában.  A vad temperamentumú Bartók darab mellett Dohnányi II. szimfóniája és Ligeti György Román concertója is felcsendül majd. 

Ligeti György huszonhat évesen egy romániai ösztöndíjnak köszönhetően a bukaresti Folklór Intézetben folytatott tanulmányokat. Ekkor tanulta meg a népdalok hallás utáni lejegyzését viaszhengerekre készített fonográffelvételek alapján. Ezekből született 1951-ben a Román concerto. "Nem minden eredeti román benne, van, amit én költöttem hozzá a falusi együttesek szellemében" - mondta a szerző. A darab az 1950-es évek elején éppen a falusi együttesek sajátos hangzásvilága miatt nem szólalhatott meg. Ligeti  is csak egy zenekari próbán hallhatta darabját, amelynek előadását azonban megtiltották, ugyanis túl modern volt a harmonizálása a korabeli magyarországi esztétikai elvekhez képest. „Az a fajta, gyakran „fals” és disszonanciákkal teli harmonizálás, ahogyan a falusi együttesek játszottak, helytelennek számított.” 

Bartók Béla I. zongoraversenyének ősbemutatója 1927. július 1-jén volt Majna – Frankfurtban Wilhelm Furtwängler vezényletével és a szerző közreműködésével. Budapesten 1928. március 18-án került bemutatásra. A szólót akkor is Bartók játszotta, a Filharmóniai Társaság zenekarát Dohnányi Ernő vezényelte. Ebben a műben a zenekar és a zongora teljesen egyenrangú: szinte szünet nélkül, kéz a kézben vállalják a játékot, és osztoznak a motívumokon, átveszik egymás kezdeményezéseit. A mű megszólaltatásra csak azok képesek, akik nemcsak manuálisan, de vad temperamentummal tudják legyőzni a Bartók szerint is nagyon nehéz szólamot. Ilyen kvalitású művész az 1995-ös születésű Ránki Fülöp, aki 18 éves kora óta játssza Bartók I. zongoraversenyét. A többszörösen kitüntetett zongorista az ország legfontosabb koncerttermeiben adott már koncerteket, 2017-ben Junior Prima-díjjal tűntették ki. Kocsis Zoltán az egyik közös szereplésük kapcsán azt nyilatkozta róla, hogy „Fülöp a zeneirodalom legnehezebb, legigényesebb, technikailag a legnagyobb követelményeket támasztó darabjait játssza… talán Fülöpöt a legkönnyebb kísérni az összes eddigi szólistáim között".  

Dohnányi Ernő II. szimfóniájának első változatát a második világháború első éveiben, még Magyarországon komponálta. Később, már Floridában élve újra elővette és kétszer is átdolgozta, utolsó verziója három évvel a zeneszerző halála előtt, 1957-ben készült el.  

Az est karmestere a Liszt-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója Hamar Zsolt.  

A Nemzeti Filharmonikusok még több koncerttel és a műfaji határok még tágabb értelmezése mellett állították össze a repertoárjukat, amelyben vannak hagyományos, jól bejáratott bérletek, és vannak új kezdeményezések.  Ilyen például a Várkert Bazárban induló Gin-Tonic sorozat, ahol a kortárs zene és a jazz fog párhuzamosan megjelenni a magyar zenei élet három szupersztárjával, Szakcsi Lakatos Bélával, Dés Lászlóval és Lukács Miklóssal. Ugyancsak újdonság a Nemzeti Énekkar saját sorozata, a Pászti-bérlet, amelynek az Olasz Kultúrintézet ad otthont. Új helyszínként a jelenik meg a Festetics Palota egyedülállóan pompázatos hangversenyterme, amelyben Haydn muzsikái csendülnek fel a Tükörtermi esték sorozat keretében. A Müpában két önálló bérlettel is jelen lesznek a Nemzeti Filharmonikusok. A Kobayashi Ken-Ichiro nevét viselő bérlet záró koncertjén a japán karmester, a zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya Verdi Requiem-jét fogja vezényelni. Kocsis Zoltán  rajongott a francia zeneszerzők munkáiért, ezért biztosan egyetértett volna azzal, hogy a róla elnevezett sorozat francia szerzők műveivel kezdődjön.  A bérletben szereplő közreműködők közül kiemelkedik a világ legkeresettebb magyar csellistája, a legendás Stradivari-csellón játszó Várdai István, továbbá Hartmut Haenchen német karmester, a legrangosabb koncerttermek és operaházak ünnepelt sztárja. Aki pedig ellátogat a Zeneakadémiára, a Ferencsik János bérletben elkalandozhatnak a zenetörténet különböző korszakaiba, ahol igazi ritkaságokkal találkozhatnak. A műfajilag is gazdag választékot kínáló programból kiemelkedik Alexander von Zemlinsky osztrák szerző „A sellő” című szimfonikus meséje, továbbá Csajkovszkij, Szymanowski és Rachmaninov 1-1 monumentális szimfóniája, valamint a Hamar Zsolt zeneigazgató irányításával megszólaló gyászmise, Dvořák egyházi muzsikájának nagyszabású remeke. A Pesti Vigadóban felcsendülő hangversenyek egyik különlegessége, hogy az estek során elhangzik egy Beethoven opusz. Hamar Zsolt zeneigazgatón kívül vezényel még a szintén nemzetközi hírű Ton Koopman holland művész, továbbá a francia Sylvain Cambreling, a német Hartmut Haenchen és a finn Hannu Lintu is. A 2018-2019-es évad vendégművészeinek sora sem mindennapi. Dennis Russel Davies, Bertrand de Billy, Karita Mattila, Vadim Gluzman, és a nemzetközileg is elismert magyar művészek, Várdai István, Tarkövi Gábor, Baráti Kristóf, Szűcs Máté - néhány név az évadból. 

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Nils Frahm: Day
Az UMZE kamaraegyüttesének pécsi koncertjéről
The Underground Jazz Scene in Budapest Today: an Adventurous Introduction (Inverted Spectrum Records 2023)
Dukay Barnabás és Szécsi Lőrinc művei Pécsen

Más művészeti ágakról

Szálinger Balázs volt a Költőim sorozat vendége
Jeanne Herry: Az arcuk mindig előttem lesz
art&design

Kiállításkritika A kétely felfüggesztéséről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés