A Feuilletonban Márton László ír Casanova emlékiratainak negyedik kötetéről Csintalanságból rabságba címmel. Casanova újabb szerelmi ügyei ismét felfordulást okoznak. Márton kifejti, hogy ebben a kötetben nemcsak egy nőalak a főszereplő, hanem több nő egymáshoz való viszonya kerül a fókuszba.

Debreczeny György két versét közölték, melyek az írhatnék neked levelet és a minden pótolhatatlan. Mindkettőt Ágh István írásai inspirálták, az elmúlás témáját járják körül. Előbbiben a lírai én Ágh Istvánhoz szól, aki nemrég hunyt el („postaládádhoz se mész ki többé / pedig írhatnék neked levelet”), utóbbiban már megemlíti saját magát is Debreczeny („ezt a kötetemet nem dedikáltam / a Debreczeny Gyurinak”).

Szív Ernő írása – Árvaság, magány – már címében hordozza a melankolikus hangulatot. A Biblia szereplőiből kiindulva jut el az elbeszélő a saját életében tapasztaltakhoz, és arra a következtetésre jut, hogy valójában mindenki magányos, de a magány is lehet egy értékkel telített állapot.

Gombos Péter írása (Nagyfiú) a nyomasztó családi lét elhagyásának nehézségét, az elszakadás kettősségét írja le: habár menekülni akarunk, mindig van, ami visszahúz, pont ezért olyan nehéz a döntés. A főszereplő és édesanyja annak ellenére, hogy először racionálisan a távozás mellett döntött, a szívük mégis hazahúzta őket.

Csollán Tamara (Another one bites the dust) kilenc bekezdésben fojtogató precizitással foglalja össze az élet kegyetlenségét. Egy nőt ábrázol, akinek rövid földi létét végigkíséri a halál. Szikszai Károly (A Balog testvérek) a következő mondattal indít: „Nagyon meg fogsz halni”. A novellában két ismeretlen beszélget egymással, de a történet végére kiderül, hogy van közös múltjuk.  

Kiss Ottó óvodásoknak, kisiskolásoknak írt versciklusa Itt vagyok címmel jelent meg. A Tocsogó az eső utáni pocsolyába ugrálás hangulatát festi meg, A nyár az évszak időjárásáról számol be, míg a Repülő, szállj el! a város és a felette elhaladó repülő viszonyát fejti ki. A Mi leszek, ha nagy leszek? József Attila Altató című versére játszik rá: „Tűzoltó leszek és focista, / nagy autót vezető kukás”. Egyéb közölt versei a Játékszoba, Őszi járda, A tél, Emlék és a Hóemberének, melyek mind egy készülő gyerekkönyvben szerepelnek majd.

A Követési távolságban Szilágyi Zsófia ír a Klasszikusok popritmusban című könyvről (Végképp elment?). A klasszikusok maguk a Nemzeti alaptanterv által meghatározott kötelező olvasmányok, ám a címben nem merték említeni, nehogy bárkit eltántorítson a könyv kézbevételétől.

A szerzők szerint ezen olvasmányok újbóli népszerűvé tételében a legnagyobb szerepet a történetek „közös, mai kalandokká” való formálása játszaná. Mégsem határozzák meg, mely olvasmányoknak kellene kikerülniük a pikszisből, hanem az évtizedek alatt, a tantervre „kövült” történetekről alkotott negatív véleményt szeretnék megváltoztatni.

Az Ex librisben Huszár Ágnes ír a következő négy könyvről: Az Ukrajna lerohanásáig vezető út (Mihail Zigar), A joker (Konsztantyin Bondarenko), Ukrajna (Fabrice Garniron), A rezsim vége (Alekszandr Baunov).

Zigar neves ellenzéki publicista, akinek Ukrajna lerohanásakor a művelet ellen való kiállása miatt el kellett hagynia Oroszországot. Könyve végigveszi az orosz propaganda történetét, illetve a közelmúltban történt eseményeket, melyek a háború kitöréséhez vezettek. A második kötet Bondarenko tollából származik, a jelenlegi ukrán vezető, Volodimir Zelenszkij életét veszi végig. Kitér gyermekkorára, televíziós sikereire A nép szolgája című sorozatban, és 2019-es megválasztására is. Fabrice Garnon (Ukrajna) a pacifista diskurzus és oroszellenes gyűlöletkeltés fogalmát állítja párhuzamba. Mindezt radikális megfogalmazással teszi, hiszen a 2014-es ukrajnai forradalmat „véres Nyugat-barát puccsnak” nevezi, melyben kiemeli az Egyesült Államok szerepét. A legutolsó, A rezsim vége című kötet a huszadik század spanyol és portugál rezsimjét veti össze a jelenlegi orosz helyzettel. Kiemeli, hogy idáig a spanyol és portugál hatalmi rendszerek erőszakkal szerezték meg a hatalmat, míg Putyin hatalomátvételénél pont az ellenkezője az igaz.

Odze György Bojár Iván András A Tisza áradásáról ír (Történelem belülnézetből), azaz az idei áprilisi magyar országgyűlési választásokról, és az elért eredményhez vezető előző két évről. Murányi Gábor pedig a Szép Ernő írásait összegyűjtő legújabb kötetről, a Nemet foglalja össze (Nemi Memoár): „panaszkodó dicsekvő, dicsekedve panaszkodó tárcafüzér” – írja. A cím kétértelmű, egyszerre utal a tagadószóra, és a női-férfi nem ellentéteire.

Fehér Béla Balkán nagyoperettjének célpontja egy kitalált hely, a török Fergada. Benedek Szabolcs foglalja össze az 1912-ben játszódó regényt Budapesttől Fergadáig automobilon címmel, melyben a küszöbön álló háború közben szerveznek meg egy, a magyar fővárostól Fergadáig tartó raliversenyt.

Ferenczi Attila Ovidius Átváltozások című eposzáról ír (Ovidius átváltozása). Kazinczy és Devecseri mellett többen megkísérelték latinról magyarra fordítani, de Ovidius fogalmazási és történetalkotási módjába sokaknak beletört a bicskája: „rendkívüli gondossággal szerkesztett, retorikus költői nyelvet használ, bűvészkedik a szórenddel”. Csehy fordítása viszont „egyáltalán nem hasonlít elődjéére”, mégis tiszteleg előtte a könyv megjelenése.

A hetven oldalnyi jegyzet az olvasást könnyebbé teszi. Csehy a korábbi fordítókkal ellentétben nem igazodik szigorúan a latin nyelv struktúrájához, inkább a magyar nyelv természetes ábrázolására törekszik.

Medvigy Édua Kata kiállításról számol be, a 61. La Biennale Arte osztrák pavilonjáról Elsüllyedt világok címmel. Mélyi József a toszkánai Daniel Spoerri kertjét ajánlja figyelmünkbe (Il Giardino di Spoerri), mely egy szoborkert, az alkotások nagy részét maga Spoerri készítette.

Stőhr Lóránt Sophy Romvari Blue Heron című filmjéről ír (Sebtépés), melyben a lélek természete kerül előtérbe. Ruff Borbála a Szily László Idegtartás című könyvéből készült hangoskönyvet boncolgatja (Kitolásból kitolásba), míg Gergics Enikő az Angyalok Amerikában színdarab második részét véleményezi (A teljesség igénye).

Fáy Miklós a Müpában felcsendült Wagner-előadásról, A Rajna kincséről számolt be (A sellőlányok lába), Fuchs Livia a Győri Balett Code 93 elnevezésű új estjéről, míg Grecsó Krisztián az idei labdarúgó-világbajnokságról.

Az írásokat Kádár Katalin munkái színesítik.

Az aktuális lapszám kapható az Írók Boltjában és az újságárusoknál.