A tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón a svájci szakember elmondta, hogy a szervezet a Brüsszel fővárosi régió kezdeményezésére jött létre, jelenleg 17 várost és három régiót fog össze Glasgow-tól Nagyváradig.

A szecesszió többé-kevésbé egész Európában elterjedt, hiszen az irányzat igen jól tudott a régebbi korok stílusával együtt élni. Elnevezése országonként változik: Jugendstil, Modern Style, Glasgow Style, Secession, Nieuwe Kunst, Stile Liberty, Modernisme, Ecole de Nancy, Style Sapin, mindegyik név a stílus egy-egy arcát jelzi, magába olvasztva a helyi sajátosságokat is.

Megjelent a képző- és iparművészetben, legjelentősebb hatással azonban az építészetre volt. Bár a mozgalom legfontosabb műveit mindenki megfelelő becsben tartja, vannak olyan kevésbé ismert, mégis figyelemreméltó alkotások, amelyek nem kapnak rendes védelmet, vagy akár már tönkre is mentek. A hálózat fontos feladata ezért a tudományos együttműködés, a műemlékek állagmegóvásával, a rekonstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok megosztása.

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elmondta, hogy Szeged 2016 óta tagja a hálózatnak.

A politikus úgy fogalmazott, hogy a város épített kulturális örökségének jelentős részét adják a szecessziós épületek. Ez komoly lehetőséget és egyben felelősséget is jelent, hiszen a stílusirányzat népszerű, a műemlékek vonzóak a turisták számára, fenntartásuk azonban komoly terhet jelent. Példaként a közgyűlés helyszínéül szolgáló Reök-palotát említette, melyet bő egy évtizede újítottak föl, és vált lakóépületből összművészeti központtá, homlokzatának javítása azonban már idén újból szükségessé vált.