Kiállítótérré átalakított szállítmányozási konténerekben ismerkedhetnek meg az érdeklődők Moholy-Nagy egyedülálló életművével - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Az installációk szerkezetét, a tárlat és a tér grafikai megoldásait a Bauhaus világa ihlette. A belső tér kialakításának koncepcióját Moholy-Nagy az "új látást" fókuszba helyező, a fény alaptermészetét kutató munkái határozzák meg. Egy térbe függesztett, színes plexiformákból álló, megvilágított mobilszerkezet izgalmas lehetőséget kínál a fény-árnyék játékának fotózására.

A tájékoztató idézi Csizek Gabriella kurátort, aki szerint Moholy-Nagy László felszabadította a fényképezést a festészetet utánzó ábrázolástól, és aktívan kereste a csak erre a médiumra jellemző kifejezési formákat, lehetőségeket. A valóságnak a fotográfiai képalkotás számára megmutatkozó összefüggéseit örökítette meg fényképein és kísérleti filmjeiben. Élete során többször kellett más országban folytatnia és újrakezdenie alkotótevékenységét, mégis töretlen optimizmussal hitt abban, hogy ha a művészet mindenki számára elérhető és közösen gyakorolható tevékenység, akkor annak hatásaként a világ is jobbá válik - mondta a kurátor.

A tájékoztató idézi Walter Gropius (1883-1969) gondolatait is. A világhírű német építész Moholy-Nagyot meghívta tanítani a Bauhausba, az újító szellemű művészeti iskolába. Gropius szerint a magyar alkotót belső hajtóerő irányította a művészi tervezés sokféle területére: foglalkozott tipográfiával, plakátművészettel, fotóművészettel, filmmel, színházzal. Alkotómunkájának célja az volt, hogy mozgó látomások kutatásával megtalálja a tér új eszméjét. A hagyományos módszerektől teljesen mentesen, a tudós kíváncsiságával fogott mindig új kísérletekbe - jellemezte.

Fotó: nyhungarianscientificsociety.com