A Digitális eszközök a középiskolai irodalomoktatásban című tanulmánykötet az MTA-ELTE Digitális Írástudás és Irodalomoktatás Kutatócsoport tevékenységének bemutatását tűzi ki célul. A tanulmányok többé-kevésbé átfogó képet adnak a kutatócsoport négyéves tevékenységéről. A könyv az első nagyobb blokkban interjús és kvantitatív kutatások eredményeit tekinti át, valamint a lezajlott képzések tanulságait igyekszik bemutatni. A második részben tanári reflexiókat és beszámolókat közöl, amelyek azonban szintén nem nélkülözik az általánosítható tanulságokat, ugyanakkor konkrét módszertani ajánlásokat és példákat is tartalmaznak. 

„Kutatásunk során arra kerestünk választ – írja Gordon Győri János és Molnár Gábor Tamás tanulmányában –, hogy olyan magyartanárok, akik nem a már lejátszódott digitális forradalom után léptek be a magyartanítás színterére, hanem részesei voltak ennek a folyamatnak, milyen nézetekkel rendelkeznek az irodalom és az irodalmi kánon mibenlétéről, valamint az irodalomtanítási kánonról és az irodalomtanítás funkcióiról, s ebben a képben mennyiben jelennek meg a digitális világ elemei. (...) A vizuális, mozgóképi kultúra átütő jelenléte a mai világunkban többek között azt eredményezte, hogy a magyartanárok legalábbis egyes esetekben az írott/nyomtatott szöveg befogadásához hasonló esélyeket adnak a vizuális vagy kevert térbe átültetett irodalmi műveknek.”