bezár
 

art&design

2009. 07. 31.
Matyómúzeum Mezőkövesden
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ma is vitáznak azon, hogy mit jelent a matyó szó. Legtovább az az elmélet tartotta magát, hogy a XIX.. század elejének szóhasználatában a matyó elnevezéssel azokat illették, akik a "református tömbbe ékelődött, a katolikus restauráció hatására újra katolikussá lett" csoporthoz tartoztak.

prae.hu

Bármi legyen is az igazság, a lényeg az, hogy a matyóság mára már fogalommá vált, és a XVIII-XIX. században megformálódott néprajzi csoportjaink közé tartozik. A főleg népviseletéről és hímzéseiről ismert Matyóföld az 1896-os Millenniumi Kiállításon lett elismert. Azóta csillaga felfutóban van, és még ma, a XXI. században is fellelhető a legújabb divatban a matyó rózsa, amelyet annak idején a leghíresebb "íróasszony", Kis Jankó Bori tervezett meg.
    
Mezőkövesden, az 1953-ban megnyílt Matyó Múzeumban csodálatos matyóruhák láthatók. Annyira szépek és divatosak voltak, hogy még a hiúbb asszonyok, lányok is szívesen öltötték magukra az 1800-as évek végén. A ruhák jól mutattak az arisztokrata hölgyeken is, szívesen csodálták a férfiak, hiszen testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemezte a viseletet.
    
A matyó hímzés hungarikum, az ómatyó piros-kék színekben pompázott, később, a XX. században kiszínesedett. Sűrű, tömött minták díszítik.
    
A múzeum állandó kiállítása a matyó népművészetet és annak történeti korszakait mutatja be. Központi egységét a XIX-XX. század fordulójának állapotát felidéző lakóház képezi, a tisztaszoba bútorait, a konyhát és a kamrát jeleníti be.
    
A tárlatban szűcs és kékfestő, valamint varró és hímző asszonyok munkakörnyezete is megtekinthető. Számtalan kép bizonyítja, hogy már akkor gondoltak a múló időre, és megörökítették az utókor számára például a summások életét.
    
Kis Jankó Bori "íróasszony" munkáit a kiállítás másik termében találjuk meg.
    
Aki nem rest, az a múzeum megtekintése után sétáljon Mezőkövesd utcáin, és keresse fel a Hadas városrészt, ahol a Kisjankó Bori úton, a Mogyoróközben megtalálja a híres népművész asszony házát, megnézheti, hogyan dolgozott akkoriban és most is a bútorfestő, a mézeskalácsos, a fazekas, a hímző, az üvegcsiszoló és a szövő.
    
A Mezőgazdasági Gépmúzeum a város egyik legérdekesebb és egyedülálló kiállítása, amelyet Hajdú Ráfis János 1979-ben hozott létre.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Baráth Áron & Pál Katja alkotásai a VILTIN Galériában
Benkő Barnabás, Enyedi Zsolt, Hamerli Judit képzőművészek közös kiállításáról
art&design

A Köddé vált jégtenger – Kortárs reflexiók Caspar David Friedrich művészetére című kiállításról
Bill Viola, a videóművészet úttörőjének tárlata Budapesten

Más művészeti ágakról

Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről
Bogdán Viki mesekönyve diszlexiás gyerekeknek
Steven Soderbergh: Fekete táska


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés