1943 legvégén, karácsony szenteste előtt két nappal, vészjósló közhangulatban mutatták be a hazai mozikban a végzettsége szerint néprajzkutató, később divat- és jelmeztervező, majd miniszterfeleség, divatszalon alapító, színműíró Zsindelyné Tüdős Klára Fény és árnyék címmel saját forgatókönyvéből készült zsánerfilmjét Bulla Elma, Ajtay Andor és a filmszínésznőként akkor debütáló Nagykovácsi Ilona főszereplésével. A két világháború közötti időszak kiemelkedően sokoldalú, kreatív egyénisége, ezzel a második magyar filmrendezőnő lett Balázs Máriát követve, aki 1936-ban rendezte meg első és egyetlen filmjét.

Zsindelyné Tüdős Klára Fény és árnyék-ja egy noir elemekkel átszőtt melodráma, amelynek történetében Mária, a befutott színésznő pártfogásába vesz egy nehéz sorsú lányt, aki hamarosan karrierjében és magánéletében is riválisává válik.

Álnokul elcsábítja férjét, a megcsalt asszony felzaklatott lelkiállapotában elengedi gyermekeit vitorlázni egy öreg halásszal. A Balatonon vihar támad, amely elragadja gyermekeit is. A filmet Eiben István feledhetetlen képei, a fényekkel és árnyakkal való játék nagy lélektani ábrázolóereje teszi igazán különlegessé. Jelentőségéhez hozzájárul progresszív mivolta, hiszen a kor, melyben elkészült, az a 40-es évek Magyarországa, amikor a nők még csak háztartást vezettek, gyereket neveltek. A szerteágazó tehetségű Tüdős Klára már nagyon fiatalon feltűnést keltett munkáival szinte minden területen; az extravagáns nő szimbóluma volt a kortársak szemében.

Az egyedülállóan jó ízlésű kompozíciók és sodró erejű természeti képek a legvitriolosabb tollú filmkritikusokat is magukkal ragadták a premier idején.

Zsindelyné Tüdős Klára filmje méltatlanul merült a feledés homályába. A Fény és árnyék restaurálása az Európai Filmarchívumok Szövetsége (ACE) Season of Classic Films programjának keretében, az Európai Unió Kreatív Európa MEDIA programjának támogatásával valósult meg tavaly. Habár Rongyok (!) címmel írt önéletrajza, máig kiadatlan, kevés olyan jól dokumentált életút van, és még kevesebb olyan, amely annyiféleképpen elmesélhető, mint az övé, aki az Országos Református Nőszövetség egykori megszervezője is volt.

Háromkötetes regényfolyam alkotására vállalkozott Bódis Kriszta pszichológus, dokumentumfilm-rendező, író, hogy méltóképp feldolgozza a sokoldalú női példakép életútját és munkásságát. A Kisasszonyképző című kötet, a trilógia első része 2022-ben jelent meg, melyet 2023-ban követett a Korzón a pokolba.

Hogy mi pontosan a film noir? Stílus, műfaj, hangulat? Fények és árnyékok, érzelmek játéka, végzetesen vonzó nők és keménységükben is sebezhető férfiak, nagyvárosok, szenvedélyek, bűn és bűnhődés – minden, ami vonzó és zavarba ejtő, minden, amire vágyunk, és egyszerre a legtitkosabb félelmeink.

A kifejezést először Nino Frank francia kritikus használta bizonyos sötét hollywoodi bűnügyi filmekre 1946-ban, de az irányzat az 1940-es évek eleje óta megújuló hullámokban tűnik fel.

A Budapest Klasszikus Film Maratonon idén minden szekcióban felbukkannak a noir elemeket mutató filmek, de a dedikált válogatásában a klasszikus korszak meghatározó alkotásait mutatják be. A nemzetközi filmtörténetet a nagy metropoliszokban játszódó film noirok emblematikus alkotásai, a magyar filmtörténetet – mert a film noir a magyar alkotókat sem hagyta hidegen – az erős női karakterek felől vizsgálva.

A Noir városok blokkban John Huston és Jules Dassin klasszikusai mellett a noir legnagyobbjai mellé felzárkózó magyar kivándorlók, Charles Vidor, John H. Auer és John Alton munkái is láthatóak, míg a hazai válogatásban a Halálos tavasz című Karády-klasszikus és két restaurálási bemutató, az egyik első női rendezőnk, Tüdős Klára által jegyzett, szekció-címadó Fény és árnyék, valamint Gertler Viktor Gázolás című tárgyalótermi krimije kapott helyet.

Bővebb információk: itt

FB esemény: itt