Herczeg T. Tamás rendező – aki januártól igazgatóként vezeti a teátrumot – a próbafolyamat során elmondta, hogy egy „legendás darabról” van szó, amely sok színház színpadát megjárta már. Zalán Tibor dramaturg azonban „új fordulatokat, új titkokat keresett”, így adaptációja azok számára is tartogat meglepetést, akik ismerik a színművet, vagy az az alapján készült filmet – tette hozzá. 

„A lebukást jelentő kék róka, amely a darab címadó szimbóluma, eredetileg nem más, mint egy szőrmegallér. Jelentős kihívást okozott nekem, hogy ezt a szimbólumrendszert hogyan lehet áttenni úgy a mába, hogy átélhető legyen, és megmaradjon ugyanaz a cselekménysor és helyzetfolyam, amit Herczeg Ferenc leír” – fogalmazott Herczeg T. Tamás.

Hozzátette: van egy klasszikus kérdése az eredeti műnek, hogy járt-e Cecile a Török utcában. A készülő előadásnak lesz egy új kérdése is: mi, illetve ki a kék róka. „Ilyenformán egy kicsi újdonságot fog adni az a frissítés, amely a címszereplővel kapcsolatban felmerül” – jegyezte meg.

A rendező elmondta, hogy a mű aktuális problémákkal foglalkozik, hiszen az emberi jellemek, cselekedetek, titkok, a szerelmi viszonyok mindig azok. A történet a hűség, az önazonosság és a társadalmi elvárások által formált szerepek kérdéseit boncolgatja – mutatott rá.

Kifejtette, hogy a '30-as évek világát megőrizték, de a nyelvezeten frissítettek, „hiszen ma már nem úgy magázódunk férfi-női viszonylatban, mint ahogy Herczeg Ferenc teszi”. Imelda Jeremias Bianca jelmezei a korra jellemző, de napjainkban is népszerű art deco stílus elemeit idézik meg.

A darab egy álarcosbállal indul, a fő helyszíne egy szalon, amely állattrófeákkal lesz tele Huszár Kató díszlettervező elképzelései szerint. „Ez önmagában helyzetkomikumot teremt” – jelentette ki a rendező, aki szerint a színpadi látványvilágot átható, film noir-esztétikát idéző hangulat felerősíti a történet rejtett drámaiságát és finoman játszott emberi konfliktusait.

A zenei világért Varga Bálint zeneszerző felel, a koreográfiát Mlinár Péter készíti, ugyanis a színpadi mozgások is nagy jelentőséggel bírnak majd.

A Kék róka a magyar drámairodalom egyik jelentős darabja, amely ma is érvényesen szól a kapcsolatok rejtett feszültségeiről. Egy házasság látszólagos egyensúlya bomlik meg, amikor megjelenik a gyanú, a vágy, szenvedély és a csábítás – írta beharangozójában a teátrum.

A darabban Tege Antal, Csomós Lajos, Czitor Attila, Papp Barbara és Kiss Viktória szerepel.

Fotó: a Jókai Színház Facebook-oldala