Fecske egyedül lakik. Fecskének nincs lakótársa. Elmenet a fizetése az albérletre. Saját mikrója van, internet-előfizetése. Harminc. Múlt. Alig. Van csaja is, maradék tészta a hűtőben. Munkatapasztalattal bír. Eljár helyekre. Diplomás. Fecskét álmában előléptették: a szünetmenedzser nem főnök, de nem is beosztott. Nem lehet kirúgni, mert a saját maga főnöke. A szünetmenedzser nincs rajta a HR fizetési listáján. Nincs ilyen pozíció. Szünetmenedzser nem létezik.

A darab, amely Szarka Károly Az én hibám című regénye alapján készült, összegzése annak az egzisztenciális csődközeli léthelyzetnek, melyben azok a fiatal felnőttek osztoznak, akiknek nem jutott osztályrészül, hogy Budapesten legyen hátországuk. A monológ a vidékiek, a felköltözöttek, a kényszerből vagy ambícióból a fővárosban szerencsét próbálók életébe enged bepillantást és oldja humoros önleleplezésbe a harmincas éveiben járó wannabe értelmiség problémáit a kilátástalan jövőképtől a kiüresedett párkapcsolatokon át és a nyomasztó munkahelyi légkörön keresztül a lakhatatlan albérletekig. Mese az elcseszett randik utáni véget nem érő éjszakai buszozásokról, a nyomorult szakításokról, és arról, ahogy a felkelő nap fénye beteríti a várost az M7-es autópálya behajtó szakaszán a Balatonról jövet.