zene
Wolfgang Amadeus Mozart és Richard Strauss művei szólalnak meg a Szent István Filharmonikusok koncertjén vasárnap a Zeneakadémián.
A Klasszikus harmóniák, éteri dallamok című hangversenyen Wolfgang Amadeus Mozart népszerű operái és szimfóniái mellett Richard Strauss D-dúr oboaversenye hangzik el Vashegyi György vezényletével, Szutrély Katalin szoprán és Zászkaliczky András oboaművész közreműködésével a Gaudeamus-sorozatban – közölte a zenekar szerdán az MTI-vel.
Mint felidézték, Mozart legnagyszerűbb operái élete utolsó évtizedében születtek, amikor a tökéletes librettó mellett rálelt a megfelelő szövegkönyvíróra is, Lorenzo Da Pontéra. Gyümölcsöző együttműködésük eredményeként született meg a Figaro házassága, a Don Giovanni és a Cosi fan tutte.
Az operát bevezető nyitányok a mű szerves részét képezik, de amíg a Figaro nyitánya a mű könnyed, eleven világát alapozza meg, addig a Cosi fan tutte és a Varázsfuvola már jóval tömörebben sűríti a darab zenei és eszmei mondanivalóját. A csiszolt, szikárabb szerkesztés és motivikus dallamkezelés a D-dúr „Prágai” szimfóniában is észrevehető. A koncerten elhangzó áriák 1789 elején keletkeztek, jellemzően más szerzők műveinek bécsi felújításaihoz. Mozart két énekesnő, Adriana Ferrarese del Benne és Louise Villeneuve számára írta őket, akik egy évvel később a Cosi fan tutte főszerepeit énekelték.
Az esten elhangzó Alma grande e nobil core a bosszúáriák világát idézi. A Vado, ma dove? ezzel szemben belső vívódást, tanácstalanságot és kétségbeesést jelenít meg. A Bella mia fiamma, addio kezdetű ária fokozatosan építkező drámaisága, feszültséggel teli zenei világa a szerelmétől búcsúzó, halálra készülő nő alakját teszi mélyen átélhetővé.
Mozart klasszikus stílusa tükröződik vissza Richard Strauss kései D-dúr oboaversenyében is. Míg első tétele a fúvósok és vonósok játékos párbeszédére épül, és e jellegzetes áttetsző kamarazenei hangzás dominál, Andante tétele mozarti dallamosságra emlékeztet, amelyet táncos karakterű lendületes Finale zár – olvasható a közleményben.



