A Négy Fal Között Olvasókör 2020-as, covid-karantén alatti indulása óta Keresztes Balázs többek közt olyan klasszikusokról készített könyvajánló-elemző videókat, mint Shakespeare drámái, Hemingway regényei, vagy olyan jól ismert szerzők remekművei, mint Kafka, Camus, Bulgakov, Kundera, Wilde, Nabokov vagy éppen Sylvia Plath és Jane Austen. Ismeretterjesztő missziójának fókuszába legutóbb a világirodalom egyik leghíresebb szövegmonstruma került: a sokak által az egyik legnehezebb regénynek tartott Ulysses.

Keresztes olvasóköri tevékenysége több ponton is érintkezett a Prae működésével:

2022-2024 között olvasóköre személyes találkozói az egykori Kis Présházban zajlottak, ahol a résztvevők egy évadban híres világirodalmi novellistákat, egy másikban nagy magyar klasszikusokat tárgyaltak meg.

Később egy hasonló olvasókör keretében, közel egy éven keresztül olvasták és dolgozták fel James Joyce Ulysses-ét: „Megfogalmazódott bennünk, és ez egy elég vad ötlet volt, hogy mi lenne, ha fejezetenként elemeznénk ki a regényt. A Ulysses 18 fejezetből áll, ez azt jelentette, hogy bő fél évre elköteleztük magunkat a regény mellett. 2024 októberétől 2025 júniusáig tartott az olvasókör, és ezalatt 8 szent őrülttel, akik a végéig kitartottak, lefelé kerekítve 54 órát beszélgettünk erről a regényről.” Ebből a könyvklubból (és a háttérben zajló kutatómunkából) született meg a Ulysses Mesterkurzus, az a 18 epizódos videósorozat, amelyben Keresztes immár online formában vezeti végig nézőit ezen a rendkívüli kihívásokat (és rengeteg szórakozást) kínáló regényen, melyet ő „a legnagyobb olvasói kalandnak” nevezett.

James Joyce Ulyssese 1922-ben jelent meg, és mindmáig a modern irodalom egyik alapkövének számít. A történet közismerten egy átlagember (a magyar gyökerekkel rendelkező!) Leopold Bloom egyetlen dublini hétköznapját mutatja be 700 oldalon keresztül. Bloom reggel felkel, megreggelizik, majd elbúcsúzik a feleségétől. Ezután hétköznapi ügyeit intézi: gyógyszertárba megy, bevásárol, megjelenik egy temetésen, munkaügyben beárja Dublin lapszerkesztőségeit, könyvtárát, ezután étterembe, kocsmába, bordélyházba megy… a nap végén pedig hazatér. Persze a történet nem ilyen egyszerű: a regény, mely a címében Homérosz Odüsszeiájának latin nevét viseli, fejezetről fejezetre követi és imitálja az antik eposz énekeit: Bloom minden egyes hétköznapi ügye megfelel a hős Odüsszeusz egy-egy kalandjának. Odüsszeusz megküzd a küklopsszal: Bloom kocsmai összetűzésbe keveredik egy szélsőséges nacionalistával. Odüsszeusz találkozik a lótuszevőkkel: Bloom besétál egy katolikus misére. Odüsszeusz haza akar térni a feleségéhez: Bloom igyekszik rendbe hozni a zátonyra futott házasságát. A Ulysses-ben már nincsenek ókori héroszok, csak modern átlagemberek – pontosabban: az átlagemberek hétköznapi eseményei válnak hősi kalandokká.

Ez a teljesen átlagos nap 1904. június 16-án játszódik, mely azóta „Bloomsday”-ként vonult be a köztudatba, és irodalmi ünnepnek számít nemcsak Dublinban, hanem szerte a világon.

Az ír szerző könyvét (melyet a Sylvia Beach, a párizsi Shakespeare and Company könyvesbolt tulajdonosa adta ki), eredetileg sem Írországban, sem Angliában, sem Amerikában nem volt hajlandó megjelentetni egyetlen kiadó se. A regény sok egyéb mellett nyíltan bírálja kora ír társadalmát, a katolikus egyházat, a korszak irodalmi közéletét vagy a brit imperializmust. Ha ez nem lenne elég, Joyce, számos politikai és művészeti tekintélyt, közéleti szereplőt saját névvel szerepeltet a regényben. A legnagyobb ellenállást mégis az váltotta ki, ahogy a regény minden tabu nélkül beszél az ember testi működéséről. A tudatfolyam-elbeszéléstechnikán keresztül értesülünk a karakterek minden fizikai rezdüléséről: az éhség, a fáradtság, a hőérzet ugyanúgy előtérbe kerül a szövegben, mint a vizelési vagy székelési inger. Bloom talán a leghíresebb karakter az irodalomban, akit a mellékhelyiségre is követünk.

A testi ingerekbe márpedig a szexualitás is beletartozik. A Ulyssest nemcsak az altesti viccei miatt tartották botrányosnak, hanem azért is, mert a kor mércéjével mérve pornográfnak hatott. A regény egyik leghíresebb passzusában,

a zárófejezetben Molly Bloom, a regény Pénelopéja is szót kap, és nyíltan kifejti a véleményét nemcsak a férje szexuális teljesítményéről, hanem a női szexuális igényekről általában. Részben ennek a fejezetnek is köszönhető, hogy a Ulyssest több országban is máglyára vetették, ez pedig sokat elárul arról, hogy a regény olvasása milyen fontos a feminizmus kultúrtörténetének szempontjából is.

A Ulysses Mesterkurzus beharangozó videója

A Ulyssest az egyik legnehezebb regénynek szokás nevezni, de ez elsősorban a kompozicionális játékának köszönhető. A regény egy hatalmas alakváltó: minden egyes fejezet más-más odüsszeuszi kaland, de ugyanúgy más témakör, más szimbolika, más elbeszélői módszer. Van fejezet, amelyet drámában, van, amelyet egyetlen belső monológban, és van, amelyet katekizmusra emlékeztető kérdés-felelet formában írt meg Joyce. Egy fejezet úgy van megírva, mint giccses Edvárd-korabeli lányregény, egy másik meg úgy, mintha egy stilisztikai hiányosságokkal küzdő, rossz író írta volna meg. Az egyik fejezet erejéig Joyce ráadásul az egész angol prózairodalom történetét végigparodizálja. 

Keresztes szerint a Ulysses hírhedt nehézségét árnyalja, hogy ma már számos segédkönyv, elemzés, „használati útmutató” érhető el hozzá, amelyek nélkül elsőre valóban fogyaszthatatlannak tűnhet. Videósorozatát egy ilyen „segédanyagnak” szánja: fejezetről fejezetre olvasni és kommentálni ezt a regényt, és felfejteni azokat szálakat, megoldani azokat a rejtvényeket, amelyeket Joyce elrejtett benne.

„A Ulysses egyetlen napba, egyetlen könyvbe sűríti az egész életet, de teszi ezt legalább annyira játékosan, mint melankolikusan. A Ulysses egy hatalmas játék, belső poénok végtelen hálózata, amelynek olvasása könnyen okoz függőséget. Egyszerre olvasunk egy mélyen emberi történetet gyászról, féltékenységről, kirekesztettségről és barátságról, és játszunk egy kirakóssal, figyeljük, hogyan működik ez a hatalmas szöveggépezet. A Ulyssest el kell olvasni, mert csodálatos történet, és el kell olvasni, mert magára az olvasásra tanít meg minket.”

Az egyes epizódok a Négy Fal Között Olvasókör támogatói felületén, a Patreonon követhetők:

https://www.patreon.com/keresztesbalazs