"A Színes tinták kertje a metaflora projekt keretében valósult meg. Az 1910-ben írt költemény az ábrándozásról, az elvágyódásról, a szabad gyermeki képzeletről szól, és a kert is ezt a színes, érzéki álomvilágot jeleníti meg - növényekkel. A kertben színes virágú évelő és egynyári növények, valamint dekoratív festőnövények egyaránt megtalálhatóak" - mondta Kurcz Adrienne, a Városliget Zrt. kommunikációs igazgatója az eseményen.

A Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum közötti parkrészen található kertbuborékot Orbán Eszter műfordító, dísznövénykertész, a metaflora alapítója, valamint Márton László festő- és kertművész közösen alkotta meg, mintegy egyhónapos munkával.

"Minden valamirevaló kert mögött ott a gondolat. A metaflora kertek ötlete Kaffka Margit Színek és évek című regénye spanyol fordítása közben jutott eszembe. Úgy éreztem, az irodalmi mű természetbeni kifejezését nem direkt, hanem absztrakt módon kell megtenni, mint egy műfordítást, vagyis az irodalmi művet a kert nyelvére, virágnyelvre lefordítani. A projekthez csatlakozott Márton László festőművész" - mesélte Orbán Eszter.

Mint felidézte, a Kaffka-regényből 2024-ben Balatonfüreden, a Fordítóház melletti területen valósult meg az első "kertfordításuk", amely sikert aratott, ennek volt köszönhető a Városliget Zrt. felkérése egy hasonló tematikájú kert létrehozására.

A kertet övező, fehér kőlappal kirakott tér megidézi a fehér papírlapot, amelyre Kosztolányi a versben a szeretett lánynak ír, illetve a szöveg utolsó, a tarka álomvilágot a színtelen, sivár valósággal szembeállító sorát is.

"A Kosztolányi ismert versében megtalálható gyermeki képzeletet, a valóságtól elszakadást próbáltuk megjeleníteni a magunk eszközeivel. A Márton László által a kertbe tervezett lengőhinta szintén az elrugaszkodást, a képzelet szabadságát, az ábrándozást láttatja. Elsősorban légies évelő növényeket, fűféléket, virágokat ültettünk be, olyanokat, amelyek visszaadják a téma szabadságát, levegősségét, könnyedségét, ahogy a vers halad sorról sorra, egyik színről a másikra" - fűzte hozzá Orbán Eszter.

Márton László elmondta: az ásványi alapú festékkel színezett kavicsokból kirakott "tintafolyók" a vers dinamikáját és hangulati sokszínűségét tükrözik.

"Az általunk létrehozott kert olyan, akár egy szobor: egyetlen elem sem hiányozhat, ha egyet is elmozdítunk, már szétesik az egész kompozíció. A hangulatokat kicsit a japán kert szemléletmódjával próbáltuk ábrázolni, hogy az ember el tudjon mélyedni egyes részletekben. Fontos volt, hogy szárazságtűrő növényeket használjunk. A kert két-három év alatt érheti el ideális állapotát, addig is minden évszakban más-más árnyalatú színekben fog pompázni" - fogalmazott Márton László.

A kert bemutatóján egy fővárosi általános iskola tanulói mondták el Kosztolányi versét, amely hat - a magyaron kívül angol, francia, lengyel, német és spanyol - nyelven olvasható el a helyszínen. 

Az eseményen egy szintetizátor-különlegesség szolgáltatta a hangaláfestést: a Pocket Scíon segítségével a növényben zajló elektromos folyamatok apró változásai alakítják az eszköz által előállított zenét.

fotó: Balogh Zoltán/MTI