Az Örkény István Színház Facebook-bejegyezésben búcsúzott az írótól. "A veszteség felfoghatatlan. Hatalmas életműve a magyar kultúra elmúlt fél évszázadának legnagyobb, egyetemes értékei közé tartozik, és jelentősége az időben csak növekedni fog. Szerencsések vagyunk, hogy kortársai lehettünk. Az utóbbi években Nádas Péter visszatérően az Örkény Színház színpadát választotta budapesti felolvasásaihoz. Legutóbb halott barátairól mesélt, nem sejthettük, hogy utoljára. Példakép, mester és barát távozott" - írták.

A Vígszínház a közösségi oldalon azt írta: Nevét monumentális prózai munkássága tette világhírűvé, a Vígszínház azonban korszakalkotó, bátran mondhatjuk, színháztörténeti jelentőségű szerzőjétől is búcsúzik. Nádas Péter Találkozás című talán legfontosabb drámai művének ősbemutatója 1985-ben volt a Pesti Színházban Valló Péter rendezésében.

"Nádas hangja és írói stílusa utánozhatatlan, egyedülálló a magyar drámairodalomban, az élő testek színpadi létezéséről vallott radikális elvei pedig mély nyomot hagytak színjátszásunkban. Sem követője, sem elődje nincs különleges drámai látásmódjának, és a kortárs színház feladata lesz őt újra és újra felfedezni"

- közölték.

Búcsúzott a Fiatal Írók Szövetsége, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Digitális Irodalmi Akadémia, valamint a Miskolci Nemzeti Színház is, amely ebben az évadban tűzi műsorára az író Rémtörténetek című művét. "Előadásunkkal méltón szeretnénk emlékezni rá, és továbbadni azt a különleges világot, amelyet műveiben ránk hagyott" - írták.

Megemlékezett a Szépművészeti Múzeum is: "elhunyt Nádas Péter hazánk és Európa egyik legfontosabb írója, az analitikus szépirodalom egyedülálló zsenije. Olvassátok újra műveit. Hálával emlékezünk arra, hogy számos alkalommal egyedülállóan bölcs megnyitó beszédekkel emelte meg múzeumunk munkáját".

Mint régi szerzőjétől búcsúzott az Alföld folyóirat az írótól. "A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakjától búcsúzunk - és az Alföld régi, fontos szerzőjétől. Nádas Péter és folyóiratunk kapcsolata több mint hat évtizedre nyúlik vissza" - olvasható a Facebook-bejegyzésben. "1974-ben nálunk jelent meg az Egy családregény vége egyik részlete. Az 1977/7-es számban Görömbei András készített vele interjút A gyerekkor: rejtett válasz a sematizmusra címmel. A beszélgetés miatt Görömbei Andrást az állampárt megfenyítette: eltiltották a szerkesztőségtől. Nádas Péter a lehető legközvetlenebb módon fejezte ki szolidaritását a fiatal irodalomtörténésszel: minden előzetes értesítés nélkül elutazott Debrecenbe, és egyszerűen becsöngetett Görömbeiékhez" - emlékezett a szerkesztőség, kiemelve: ez a gesztus nemcsak az Alföld történetének része. "Valamit megőriz abból az erkölcsi következetességből is, amely Nádas Péter írói és értelmiségi jelenlétét évtizedeken át meghatározta" - írta a lap, amely 1990-ben Alföld-díjjal ismerte el munkásságát.

Megemlékezett az íróról a Fortepan közösségi fotóarchívum nevében Török András is, aki két képet osztott meg az íróról. "A második képet magától Nádastól kaptuk, amikor valami különlegeset akartunk kirakni a portál 100 000. képeként. Több nagy fotós kedvesen elzárkózott a dologtól, ő hat képet is küldött, azzal, hogy válasszunk mi. Erre a korai szelfire esett a választásunk - ez a szó persze 1958-ban még fel se volt találva" - írta.

A megemlékezők között voltak a Prima Primissima Díj szervezői, az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál, amelynek 2022-ben díszvendége volt, a Cirko-Gejzír Mozi, a Mai Manó Ház is. "Nádas Péter életműve egyetlen kitartott, mély exponálás volt - a létezés szigorúan pontos lenyomata, ahol a szavak ritmusából és a fény-árnyék összecsapásából születik meg az emberi dráma" - emlékezett a múzeum.