Gyarmati Gabriella, a múzeum kurátora és művészettörténésze ismertetése szerint a hét új tárgyra az utóbbi néhány hónapban sikerült szert tenniük. Elsőként a festő Ferdinand Mulnier fényképész műtermében, 1885 körül készült portréját mutatta be. Kiemelte, olyan öltözékben mutatja be Munkácsyt, amilyenben egy másik híres fotográfus, René Dagron is fotózta, utóbbiból már régóta van a gyűjteményükben fénykép.

Hozzájuk került egy, az Egyesült Államokban megjelent kártyasorozat Munkácsyt ábrázoló darabja. Száznál több híres ember portréját tartalmazta a sorozat, amelyet a művészettörténész szerint a mai "fociskártyákhoz" lehetne hasonlítani; egy amerikai áruháztulajdonos ötlete alapján adták ki őket – mondta.

Egy speciális, úgynevezett heliogravür eljárással készült Munkácsyt ábrázoló fotó is a birtokukba került, amelyet egy fényérzékennyé tett rézlapra nyomtak, különlegessége, hogy ezzel a technikával nem fakul a kép.

Gazdagodtak A falu hőse című festmény rézkarcmásolatával is. A festmény különlegessége, hogy azt Munkácsy 1874-es nászútja során, Békéscsabán, nagybátyja, Reök István birtokán kezdte el készíteni, néhány alakról itt készítette az első tanulmányokat.

A mű 1878 körül készült el, az alkotó akkoriban kötött szerződést Charles Sedelmeyer műtárgykereskedővel, aki fontosnak tartotta, hogy készüljön a festményekről rézkarcmásolat. A másolatot Armand Mathey-Doret készítette el a nem sokkal később az Egyesült Államokba került műről. Egy másik rézkarc készítő, Frédéric-Auguste Laguillermie másolta le a Két család a szalonban című festményt.

Gyarmati Gabriella kiemelte, látható, mennyire különbözőképp készültek a másolatok; Laguillermie alkotása grafikusabb, szárazabb, sokkal világosabb a másiknál, "Sedelmeyer nem is készíttetett vele később többet" – mondta.

A múzeumé lett Korbay Ferenc – aki Liszt Ferenc keresztfia volt – Magyar dalok című kiadványa. A művészettörténész elmondta, Korbay 1871-ben vándorolt ki Amerikába, ahol a magyar dalok és népművészet nagy népszerűsítője lett. Gyarmati Gabriella egy 1956-os kiadású, a Magyar Diafilmgyártó Vállalat által éghetetlen filmre készített Munkácsy-életrajzot és -életművet bemutató diafilmet ismertetett.

Mint mondta, az akkor 16 forint 50 fillérbe kerülő dia nem a kor politikai-társadalmi elvárásai szerint mutatta be a festőfejedelmet, hanem valóban a nagyságát igyekeztek megvilágítani. Megjegyezte, egy apró hibát talált benne, A kukoricás című festmény keletkezését máshová helyezik, pedig az valójában a nászút során, Békéscsabán készült. A békéscsabai múzeum tudhatja magáénak a legtöbb Munkácsy-relikviát, gyűjteményük már több mint hatszáz darabot számlál.

A sajtótájékoztatón bemutatták a debreceni Déri Múzeumból érkezett alkotást is, amely Munkácsy Mihály Ecce homo című festményét ábrázolja 155 ezer legóból kirakva. Lakner Lajos igazgatóhelyettes elmondta, a múzeumok tudásátadás szempontjából nehéz helyzetben vannak, nem könnyű megszólítaniuk a fiatalokat. Ezt a "művet" több iskolai csoport, mintegy 500 diák készítette el. Játékkal, kreativitással, számukra népszerű eszközökkel a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat fogékonnyá lehet tenni a kultúra iránt – fogalmazott az igazgatóhelyettes, aki szerint az alkotás legnagyobb értéke az, hogy a közösségi összefogásban készült el. Az elemeket a nyíregyházi Lego gyár ingyenesen biztosította, két színt ráadásul le is kellett gyártaniuk, hogy megközelítsék a festő eredeti művének színvilágát. Az alkotást négy panelra helyezve utaztatni is lehet, jártak már vele egyebek mellett Bagaméren és Nagyváradon is. Súlya 600 kilogramm, értéke megközelítőleg hatmillió forint.

Békéscsabán az év végéig lehet megtekinteni.

Fotó: Munkácsy Mihály Múzeum Facebook oldala