A minisztérium közleménye szerint folyamatban van a kulturális intézmény- és támogatási rendszer felülvizsgálata, amelynek célja a szakmai függetlenség, az átlátható döntéshozatal és a kulturális sokszínűség hosszú távú biztosítása.

Tarr Zoltán szerint kulturális rezsimváltás helyett kulturális rendszerváltásra van szükség. Az állam feladata az alkotói szabadság, a sokszínűség és a kulturális hozzáférés feltételeinek megteremtése, a kulturális tartalmak minősítése azonban nem tartozik a feladatai közé.

A tárca előkészítette a könyvek árkötöttségének megszüntetését célzó jogszabály-módosítási javaslatot, amely hamarosan a kormány elé kerülhet. Emellett felülvizsgálják a könyvkereskedelmet érintő szabályozást is, összhangban az új gyermekvédelmi törvény előkészítésével. A módosítások során a gyermekek tényleges védelmét tartják szem előtt, politikai és ideológiai szempontoktól mentesen. A kormány választási vállalásával összhangban 2027-ben megkezdődik egy olyan könyvutalvány-rendszer kidolgozása, amellyel a pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók könyvvásárlását támogatják. A program feltételeinek és finanszírozásának előkészítésébe az érintett szakmai szervezeteket is bevonják.

A minisztérium Nemzeti Olvasásstratégia kidolgozását is tervezi. A stratégia célja az olvasóvá nevelés, az olvasási szokások fejlesztése, az aktív olvasók számának növelése és a funkcionális analfabetizmus visszaszorítása. Az előkészítésben az oktatási és szociális ügyekért felelős tárcák, a könyvtárak, a közművelődési intézmények és a könyvszakma képviselői is szerepet kapnak. A tervek szerint létrejövő Magyar Irodalom Háza szakmai és módszertani háttérintézményként segítheti az olvasáskutatást, az olvasásnépszerűsítő programokat és a szakmai továbbképzéseket. Kialakítása a korábbi irodalmi intézményrendszer feladatainak felülvizsgálatával, valamint a továbbvihető szakmai tevékenységek megőrzésével történhet.

A tárca célja az is, hogy a kortárs magyar irodalom nagyobb szerepet kapjon az oktatásban, a könyvtárakban, a művelődési házakban és a helyi közösségi programokban. Emellett dolgoznak a magyar irodalom külföldi megjelenését segítő műfordítási támogatási program újraindításán is. A magyar szerzők nemzetközi jelenlétéhez a könyvvásárokon való részvétel mellett olyan tartós támogatási rendszerre is szükség van, amely elősegíti a magyar művek idegen nyelvű megjelenését és külföldi terjesztését. Példaként említik az idei Frankfurti Könyvvásáron bemutatott, Tabula Rasa elnevezésű magyar standot, amely a magyar irodalom sokszínűségét és az alkotói szabadságot helyezte előtérbe.

A minisztérium több kulturális intézmény és szervezet működését is átvilágítja. A vizsgálatok a Petőfi Kulturális Ügynökséget, a Kárpát-medencei Tehetséggondozót és a Pro Cultura Alapítványt is érintik. A cél a közpénzfelhasználás ellenőrizhetőségének javítása, az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetése és a szakmai feladatok hatékonyabb ellátása. Az intézményi döntések a vizsgálatok lezárását követően születhetnek meg.

A 2027-es év egyik legfontosabb feladata a Nemzeti Kulturális Alap átfogó reformja lesz. A minisztérium a szakmai döntéshozatal függetlenségének megerősítésén, a Magyar Művészeti Akadémia különleges jogosítványainak kivezetésén és a miniszteri döntési keret csökkentésén dolgozik – írták a közleményben. Kitértek arra, hogy a tárca a jogszabály erejénél fogva megszűnt közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó kulturális feladatok rendezését is végzi. A folyamat során kiemelt szempont a jogszerűség, a közfeladatok folytonossága és a kulturális értékek megőrzése.

A minisztérium november 17-18-án kétnapos szakmai konferenciát rendez a kulturális élet szereplőinek bevonásával. Az esemény célja az átfogó kultúrareform szakmai alapjainak közös kialakítása.

"Tudjuk, hogy sokan gyorsabb és látványosabb változásokat várnak. A kulturális rendszer megújítása azonban nem merülhet ki személycserékben vagy politikai gesztusokban. Olyan intézményeket és szabályokat kell létrehoznunk, amelyek hosszú távon is biztosítják az alkotás szabadságát és a kulturális értékekhez való hozzáférést" – hangsúlyozta Tarr Zoltán.

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium a következő időszakban is a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetésekre, az átlátható döntéshozatalra és a kulturális esélyek kiegyenlítésére építi munkáját.

Fotó: TKKM