A Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas költő emlékházát az őt díszpolgárrá fogadó települések, így Kaposvár és Balatongyörök polgármestere, Szita Károly és Kiss László Tibor, valamint Tab képviseletében Bertalan Béla, a helyi könyvtár igazgatója avatta fel a kortárs irodalom jeles alakjai, barátok és tisztelők jelenlétében.

Pomogáts Béla irodalomtörténész, a - Takáts Gyula által 23 éven át, egészen haláláig vezetett - Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke beszédében rámutatott: "ezek az emlékmúzeumok a magyar irodalom szakrális helyei, amelyeket nemcsak tisztelni kell, hanem használni, látogatni, tanulmányozni, gondozni is. Különösen a fiatalabb nemzedéknek, hiszen a személyes élmények erejével kötik ezeket a nemzedékeket irodalmunk belső világához, teszik átélhetőbbé a klasszikus műveket".

Szita Károly, Kaposvár polgármestere köszöntőjében felidézte, hogy úgy tíz évvel ezelőtt Takáts Gyula egy beszélgetésük közben megemlítette: szeretné, ha halála után Kaposvár kezelné a hagyatékát, ha szeretett városa emlékszobát alakítana ki mindazon értékekkel, amelyek életét, munkáját fémjelzik, legyen szó személyes tárgyairól, műveiről vagy éppen kutatásairól.

A város eleget tett a költő végakaratának, a művész egykori, Kovács Sebestyén Gyula utca 9. szám alatti lakóházát Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Művészetek Kincsesháza alakíttatta át emlékházzá, tette látogathatóvá a nagyközönség számára.

Takáts Gyula életének nagyobb részét Kaposváron, a Dél-Dunántúlon töltötte, versei, regényei, esszéi e tájhoz, Kaposvárhoz és környékéhez kapcsolódnak. Regényeiben és elbeszéléseiben a dunántúli életet, az ottani polgárság történelmi útját mutatta be. Tanulmányai és esszéi a magyar irodalom és művészet klasszikus hagyományairól, elsősorban Berzsenyi és Csokonai szellemi örökségéről, valamint a Nyugat költőiről adtak személyes képet. Egykor együtt sétált József Attilával, első kötetéről, a Kútról Radnóti Miklós írt Babits Mihály kérésére recenziót a Nyugatba.

Takáts Gyula 1911. február 4-én született a Somogy megyei Tabon. Középiskoláit Kaposváron végezte, majd 1934-ben a pécsi egyetemen szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet földrajz, geológia és filozófia szakon. Egyetemi tanulmányait befejezve 1939-től Munkácson, majd Kaposváron középiskolában tanított, 1948 és 1971 között a kaposvári Rippl-Rónai József Múzeum és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője volt.

A Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság 1985-ben választotta elnökének, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak 1991-től volt tiszteletbeli tagja. Alapításától, 1992-től tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 1994-től a Magyar Pen Club alelnöki tisztségét is betöltötte. Irodalmi munkásságát 1941-ben Baumgarten-díjjal, 1960-ban és 1971-ben József Attila-díjjal, 1983-ban a Művészeti Alap nagydíjával jutalmazták. 1985-ben Déry Tibor-jutalomban, 1991-ben életműve elismeréseként Kossuth-díjban részesült.

Ugyanabban az évben megkapta a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést.

Takáts Gyula 2008. november 20-án hunyt el.