Sok érdeklődő gyűlt össze a teremben mindenféle korosztályból. A program moderátora Moldova Júlia volt, aki többek között a Pagony Kiadó szerzőit képviseli külföldön, emellett gyermek- és felnőtt irodalmat is fordít. Beszélgetőtársai szintén gyermekirodalmi műveket fordítanak: Rádai Andrea holland és angol nyelvből, illetve ő maga is ír könyveket. Győri Hanna német nyelvből, Rét Viktória pedig angol nyelvből fordít, és mindketten szerkesztők is a Pagony Kiadóban. Mindannyian tapasztalt gyerekkönyvfordítók, ezért számos érdekes történetet meséltek el a jelenlévőknek a saját pályafutásuk során szerzett tapasztalataikról.

Az esemény elején szó esett a Pagony Kiadó Üveggolyó Könyvek programjáról, amelynek keretében 2025 és 2026 között 14 gyermekkönyvet adnak ki a legkisebbektől kezdve a kamaszokig. Győri Hanna elmondta a programmal kapcsolatban, hogy azt szeretnék megmutatni a gyerekkönyveken keresztül, hogyan lehet rácsodálkozni a világra. Leginkább olyan műveket jelentetnek meg, amik elolvasása után beszélgetések indulhatnak el a szülők és a gyerekek között. Erre jó példa az esemény közben körbeadott, Az öröm trambulinon ugrál című könyv, amely az óvodásoknak segít az érzelmeket megérteni és megismerni. A fordítóktól azt is megtudtuk, hogy az Üveggolyó Könyvek program által kiadott kötetekből néhány esetében színházi darab is készül a Füge Produkció közreműködésével. A Holnap csillagnap című darab ősbemutatója szeptemberben volt a Jurányi Házban - tudtuk meg a fordítóktól. Rádai Andrea ráhangolódásként fel is olvasta a fordítói bevezetőt a könyvből, melyben a fordítás nehézségeit mutatta be játékos formában.

A kerekasztal-beszélgetés egyik alapvető, és ahogyan Moldova Júlia fogalmazott, „örök” kérdése az, hogy miben más, hogyha gyerekeknek fordítunk? Rádai Andrea kiemelte, fontos a szöveg gördülékenysége, a könnyen olvashatóság, illetve a fordítói szabadság szerinte sokkal nagyobb a gyermekkönyvek esetében. Ugyanakkor kitért a beszélő nevek fordításának a nehézségeire. Rét Viktória úgy fogalmazott: „én azt gondolom, hogy olyan szempontból teljesen mindegy, hogy gyerek- vagy felnőtt irodalom, én azt szoktam mondani, hogy egy médium vagyok, aki átereszti magán a szöveget.” Elmondása szerint alkalmazkodik az adott korosztályhoz, és így a szöveg bonyolultságához is. Győri Hanna egyet értett a gördülékenységgel és a kulturális referenciákkal kapcsolatban.

A beszélgetés folyamán előkerült, hogy a szleng kifejezések mennyire okoznak nehézséget. Rét Viktória szerint léteznek időtálló szlengek. Rádai Andrea kitért arra, hogy megpróbál a szleng esetében szürkíteni. Egy konkrét példát is kiemelt például a „kaja” szót, amit szerinte ma már minden kamasz használ Magyarországon, szemben az élelmiszerrel.

Szó esett még a kulturális referenciák szükségességéről a gyermekkönyvekben, és összességében kiderült, hogy nem kell minden esetben megváltoztatni őket, erre jó példa a jellegzetes holland édesség, a csokidarás kenyér. A szöveg mellett az illusztráció is szóba került, amelynek a szerepe sokszor egyenrangú a szöveggel a gyerekkönyvekben, de előre is viheti a történetet.  

Az Üveggolyó Könyvek program keretében eddig megjelent kötetek közül elhoztak néhányat a fordítók, például a nemrégen megjelent Mindenkinek jár egy őrangyal! és Az öröm trambulinon ugrál könyveket. A jelenlévők kézbe is vehették őket. Utóbbi színházi bemutatója a Jurányi Házban novemberben várható.

A beszélgetés végén Moldova Júlia felvetett egy kérdést, nevezetesen azt, hogy a klasszikusokat valóban érdemes-e újrafordítani. A téma rendkívül aktuális, a fordítók többféle véleményt fogalmaztak meg. Említésre kerültek művek, amelyek esetében indokolt volt az újrafordítás, illetve olyanok is amelyek nem tudtak bekerülni a magyar irodalmi kánonba. A közönség tagjai közül is érkeztek ötletek és javaslatok a címeket illetően. Rendkívül színvonalas és jó hangulatú eseménynek lehettünk tanúi.