irodalom
2010. 03. 04.
Kosztolányi-emlékkiállítás Budán
Kosztolányi Dezső író, költő, újságíró születésének 125. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílik csütörtökön a Budavári Önkormányzat Várnegyed Galériájában; az alkotó ebben a kerületben, a Tábor utcában élte le élete nagy részét.
A látogató 31 fotón keresztül követheti nyomon Kosztolányi életét a kisgyermekkortól a halála előtti év nyaráig.
Ekkor, 1935-ben készült az a felvétel, amelyen a költő a visegrádi újságíró üdülőben utolsó nagy szerelmével, a férjes Radákovich Máriával és annak kisfiával látható - mondta Gyurkovics Györgyi, a kiállítás rendezője szerdán az MTI-nek.
A terem két falán két filmcsík szalad végig, bemutatva Kosztolányi mindennapjait a Tábor utcai lakásban, például az íróasztalánál gépelve, baráti társaságban, a kertben üldögélve. Ezeken a filmképeken az is látszik, hogy az operatőr szaladgálása az író lakterében és körülötte mennyire zavarta őt.
A tárlaton látható az a levél, amelyet Thomas Manntól kapott 1923-ban. A világhírű német író ebben a Néró, a véres költő című Kosztolányi-regényről értekezik, méltatva a szerző magyarságát és egyben európaiságát - magyarázta a kurátor. Hozzátette: Thomas Mann 1916-ban, majd 1922-ben is váltott leveleket Kosztolányi Dezsővel.
Fotográfián látható a Francia Becsületrend, amelyet 1932-ben kapott és fotók Kosztolányiról a Pesti Hírlapban abból az alkalomból, hogy telefonkapcsolat létesült Magyarország és az Egyesült Államok között. A kiállítási terem egyik sarkában egy kis enteriőr is található, egy kárpitozott ülőkére hajított csokornyakkendő, Kosztolányi jellegzetes öltözék-kiegészítő viselete.
A kiállításra 100 darab Kosztolányi-névjegyet nyomtattak a Tábor utca 12. alatti címre, a kártya hátoldalán 100 különböző idézet olvasható Kosztolányitól, és a névjegyet hazaviheti a látogató.
Az április 14-ig nyitva tartó tárlaton levetítik a Kosztolányi Dezső regényeiből készült Pacsirta és az Édes Anna című filmet is.
A Szabadkán március 29-én született író, költő, műfordító, újságíró, a Nyugat folyóirat első nemzedékének meghatározó tagja 1903-ban érkezett Budapestre. A bölcsészkarra iratkozott magyar-német szakra, majd Bécsben tanult, és amikor visszatért, nem fejezte be tanulmányait, hanem újságíró lett és eközben írta verseit, regényeit.
1913-ban feleségül vette Harmos Ilona színésznőt, 1915-ben született meg Ádám fia. A gégerák jelei 1933-ban mutatkoztak rajta először, műtötték, Stockholmban kezelték, majd 1935-ben, halála előtt alig egy évvel Visegrádon beleszeretett Radákovich Máriába, aki férjes asszony volt. Ennek a szerelmi fellángolásnak a gyümölcse többek között a Röpima és a Szeptemberi áhitat című vers. Kosztolányi Dezső 1936 novemberében hunyt el Budapesten.
Ekkor, 1935-ben készült az a felvétel, amelyen a költő a visegrádi újságíró üdülőben utolsó nagy szerelmével, a férjes Radákovich Máriával és annak kisfiával látható - mondta Gyurkovics Györgyi, a kiállítás rendezője szerdán az MTI-nek.
A terem két falán két filmcsík szalad végig, bemutatva Kosztolányi mindennapjait a Tábor utcai lakásban, például az íróasztalánál gépelve, baráti társaságban, a kertben üldögélve. Ezeken a filmképeken az is látszik, hogy az operatőr szaladgálása az író lakterében és körülötte mennyire zavarta őt.
A tárlaton látható az a levél, amelyet Thomas Manntól kapott 1923-ban. A világhírű német író ebben a Néró, a véres költő című Kosztolányi-regényről értekezik, méltatva a szerző magyarságát és egyben európaiságát - magyarázta a kurátor. Hozzátette: Thomas Mann 1916-ban, majd 1922-ben is váltott leveleket Kosztolányi Dezsővel.
Fotográfián látható a Francia Becsületrend, amelyet 1932-ben kapott és fotók Kosztolányiról a Pesti Hírlapban abból az alkalomból, hogy telefonkapcsolat létesült Magyarország és az Egyesült Államok között. A kiállítási terem egyik sarkában egy kis enteriőr is található, egy kárpitozott ülőkére hajított csokornyakkendő, Kosztolányi jellegzetes öltözék-kiegészítő viselete.
A kiállításra 100 darab Kosztolányi-névjegyet nyomtattak a Tábor utca 12. alatti címre, a kártya hátoldalán 100 különböző idézet olvasható Kosztolányitól, és a névjegyet hazaviheti a látogató.
Az április 14-ig nyitva tartó tárlaton levetítik a Kosztolányi Dezső regényeiből készült Pacsirta és az Édes Anna című filmet is.
A Szabadkán március 29-én született író, költő, műfordító, újságíró, a Nyugat folyóirat első nemzedékének meghatározó tagja 1903-ban érkezett Budapestre. A bölcsészkarra iratkozott magyar-német szakra, majd Bécsben tanult, és amikor visszatért, nem fejezte be tanulmányait, hanem újságíró lett és eközben írta verseit, regényeit.
1913-ban feleségül vette Harmos Ilona színésznőt, 1915-ben született meg Ádám fia. A gégerák jelei 1933-ban mutatkoztak rajta először, műtötték, Stockholmban kezelték, majd 1935-ben, halála előtt alig egy évvel Visegrádon beleszeretett Radákovich Máriába, aki férjes asszony volt. Ennek a szerelmi fellángolásnak a gyümölcse többek között a Röpima és a Szeptemberi áhitat című vers. Kosztolányi Dezső 1936 novemberében hunyt el Budapesten.
További írások a rovatból
Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
Beszélgetés Gulyás Adrienn műfordítóval
Az éven tizedik alkalommal rendezték meg az eseményt
Kritika Biró Zsombor Aurél Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című kötetéről